Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-383
383. szám. 33 selők részére jár korpótlék abban az esetben, ha fizetési osztályuknak legmagasabb fizetési fokozatában három évet eltöltöttek és nem kerülhetnek fokozatos előléptetés útján a magasabb fizetési osztályba. A korpótlék fizetés természetével bír és nyugdíjba is beszámít. A (3) bekezdés megállapítja a korpótlékot a B. fizetési csoportba tartozó, továbbá az olyan tisztviselők részére is, akik ugyan nem tartoznak fizetési osztályokba, de a fizetési fokozatukra megállapított fizetés megfelel valamely fizetési osztály és annak fizetési fokozatára megállapított fizetésnek. Ez az utóbbi rendelkezés a tanerőkre vonatkozik, akik fizetési fokozatokba tartoznak, amelyekre megállapított fizetés azonban megegyezik az állami rendszerű tisztviselők fizetésével. Az érvényben álló illetményrendszer szerint pl. az elemi iskolai tanítók szolgálatukat az állami rendszerű XI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 1. fizetési fokozatban kezdik és innen automatikusan jutnak a 12. fizetési fokozatig, amely az állami rendszerű VIII. fizetési osztály 1. fokozatának felel meg. Ebből a fizetési fokozatból a VII. fizetési osztályba csak kinevezés útján kerülhetnek. Az egyenlő elbánás elve indokolja tehát, hogy az az elemi iskolai tanító, aki a legmagasabb, vagyis a 12. fizetési fokozatba bekerült és ebben három évet eltöltött, ugyancsak részesíttessék korpótlékban. A (4) bekezdés felhatalmazást tartalmaz, hogy az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőié g intézkedhessek más rendszerű fizetési osztályokba tartozó tisztviselők korpótléka tekintetében. Más rendszerű fizetési osztályok az önkormányzatoknál fordulnak elő, az ezekre vonatkozó részletes szabályok azonban a törvényjavaslatba nem vehetők fel, miért is szükséges a felhatalmazás arra, hogy az egyenlő elbánás elve alapján az említett tisztviselők korpótléka is szabályozható legyen. A 2. §-hoz. Az (1) bekezdés a korpótlék összegét állapítja meg. A (2) bekezdés szerint a korpótlékhoz meghatározott három évi szolgálati időbe csak azt a szolgálati időt lehet beszámítani, amely az érvényben álló jogszabályok szerint a fokozatos előléptetéshez megkívánt várakozási időbe beszámít. Ez a rendelkezés indokolt, mert ellenesetben pl. fegyelmi eljárással kapcsolatban fizetéstől felfüggesztés esetén az így eltöltött szolgálati időt is be kellene számítani, ami pedig nem lenne igazságos. A (3) bekezdés szerint a korpótlékot meg kell szüntetni, ha a tisztviselő magasabb fizetési osztályba jut. Ennek a kimondása indokolt, mert a korpótlék engedélyezésének alapindoka szűnik meg akkor, ha a tisztviselő magasabb fizetési osztályba jut. A (4) bekezdés kimondja, hogy korpótlékban nem részesülhetnek azok a tisztviselők, akik hasonló természetű pótlékot már kapnak. Nem volna ugyanis indokolt, hogy a tisztviselő kétféle címen részesüljön korpótlékban. Ez az eset a vármegyei ti sz vise löknél következnék be, akik ugyanis az 1929 : XXX. törvénycikk 69. §-a alapján már ezidőszerint is személyi pótlékban részesu nck, ha az általuk elérhető legmagasabb fizetési osztályban már öt évet eltöltöttek. A 3. §-hoz. Az (1) bekezdés szerint a korpótlék azt a közületet terheli, amely a tisztviselő fizetésének viselésére köteles. A (2) és a (3) bekezdés a korpótlék elszámolását szabályozza. A 4. §-hoz. A törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Budapest, 1938. évi december hó 7. napján. T>r. ReményiSchneller Lajos s, &., m. hir. pénzügyminiszter. .;'....,. Felsőházi iromány. 1935—1940. IX. kötet.
