Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-382

28 382. szám. 382. szám. A felsőház mentelmi bizottságának jelentése vitéz Purgly Emil felsőházi tag mentelmi ügyében. Tisztelt Felsőház! A mentelmi bizottság a 473/1938. számú elnöki rendelkezéssel hozzá utalt mentelmi ügyet letárgyalván, jelentését és javaslatát a következőkben terjeszti a t. Felsőház elé : A budapesti kir. büntetőiárásbíróság 1938. évi szeptember hó 5. napján B. III. 31.036/1938. szám alatt kelt és a budapesti kir. főügyész által 1938. évi szeptember hó 22. napján 10.146/1938. f. ü. szám alatt továbbított felterjesztésében Purgly Emil felsőházi tagot illetően rágalmazás vétsége címén a mentelmi jog felfüggesztését kéri. A felterjesztéshez csatolt iratokból kitűnően Kotyinszky Károly békéscsabai evangélikus segédlelkész 1938. évi június hó 6. napján a budapesti kir. büntetőjárásbíróságnál bűnvádi feljelentést tett Purgly Emil csanád-csongrádi evangélikus egyházmegyei felügyelő felsőházi tag ellen azért, mert a nevezett 1938. évi május hó 11. napján dr. Szeberényi Lajos Zsigmond evangélikus egyházmegyei főesperes és báró Radvánszky Albert evangélikus egyetemes egyházfelügyelő felsőházi tagokkal beszélgetést folytatott a feljelentő által az ambrózfalvi evangélikus lelkészi állásra beadott pályázatról és e beszélgetés során a feljelentőt nemzetgyalázónak mondta, majd dr. Szeberényi Lajos Zsigmond abbeli figyelmeztetésére, hogy ezt neki bizonyítania kell, újból kijelentette : »Az egy nemzetgyalázó, nekem nem kell bizonyíték.« Az előadottakból kitűnően Purgly Emil felsőházi tag a feljelentés tárgyául szolgáló kijelentéseket mint egyházmegyei felügyelő egy lelkészi pályázattal kapcsolatosan tette meg két egyházi tisztséget viselő felsőházi tagtársa előtt. A beszélgetés tehát egyházi ügyekre vonatkozó hivatalos megbeszélés jellegével bírt és Purgly Emil felsőházi tag egyházmegyei felügyelői tisztségében járt el, illetve ebbeli hivatását teljesítette akkor, amikor a lelkészi állásra pályázó feljelentő személyével szemben táplált aggályait az egyházmegyei főesperessel és az egyetemes egyházfelügyelővel közölte. Magatartásából tehát nyilván hiányozván a jogelle-