Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 185 VIII. Szükséges volt felvenni a javaslatba a hadisegélyezést tárgyazó, a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatban a sérülteknek és a meghaltak hátramaradottaiknak gondozására vonatkozó, az általános katonai fegyelmi hatásköri szabályokat megállapító, végül a korábbi jogszabályoknak, különösen a kivételes hatalomról szóló törvényeknek hatályon kívül helyezésével és a jelen törvényjavaslat hatálybaléptetésével kapcsolatos rendelkezéseket is. Első rész. Bevezető rendelkezések. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A §. általánosságban megállapítja, hogy a honvédelemben részvétel kötelezettsége mindenkire kiterjed, mégpedig mind a személyes szolgálat, mind az anyagi kötelezettségek vonatkozásában s utal arra, hogy a részvétel részletes szabályait a törvény foglalja magában. A rendelkezés alapgondolatát már az általános indokolásban ismertettem. A 2. §-hoz. A §. a honvédelmi kötelezettség tagozódását állapítja meg a törvény rendszeri beosztásának megfelelően. * A 3. §-hoz. Az általános indokolásban már kifejtettem, hogy a korszerű hadviselés fokozott mértékben megkívánja az ország minden erőforrásának a hadviselési célok szolgálatába állítását s hogy ennek elérése érdekében megfelelő békebeli előkészítésre van szükség. Azt is említettem, hogy ezeknek a munkálatoknak egységes irányítása megkívánja, hogy azzal egy megfelelő hatáskörrel rendelkező külön szerv foglalkozzék. Ilyen szervként a Legfelső Honvédelmi Tanácsot jelöltem meg. Ez a §. az említett Tanács létesítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A §. (2) bekezdése a Tanács összeállítását szabályozza, s annak elnökéül a miniszterelnököt, tagjaiul a minisztereket, a honvédség főparancsnokát és a vezérkar főnökét jelöli meg. Vagyis a Tanács lényegében a honvédség főparancsnokával és a vezérkar főnökével kiegészített minisztertanács lesz, határozatai tehát lényegileg minisztertanácsi határozatok. A dolog természetéből következik, hogy az országnak a honvédelemre való előkészítését érintő kérdések tárgyalásánál és eldöntésénél a honvédségnek a honvédelmi előkészületek szempontjából kimagaslóan fontos feladatkört betöltő ezt a két tényezőjét nem lehet nélkülözni, hanem módot kell adni arra, hogy felfogásukat érvényesíthessék. A (3) bekezdésnek a szakértők meghallgatására vonatkozó rendelkezésére azért van szükség, mert az országnak a honvédelemre való előkészítése során, a korszerű hadviselési követelmények következtében, oly bonyolult szakkérdések merülhetnek fel, amelyeket csak különleges ismeretekkel rendelkező szakemberek véleménye alapján lehet eldönteni. A szakértők a határozathozatalban természetesen nem vesznek részt. A (4) és (5) bekezdés közelebbi megokolására nem szorul. A 4. §-hoz. A §. a minisztereket a vezetésük alatt álló, valamint a felügyeletük alá tartozó hatóságoknak, hivataloknak, üzemeknek és egyéb intézményeknek a Legfelső Honvédelmi Tanács által megállapított irányelvek szerint a honvédelemre való előkészítésére kötelezi. Ez az előkészítés annyira természetes követkézFelsőházi iromány. 1935—1940. IX. Kötet. 24