Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 183 védelmi eszközök (tűzeszközök is) elhelyeztessenek, végül, hogy a légvédelem érdekében fásítások vagy irtások rendeltessenek el. Ezenfelül mellőzendőnek mutatkozott a légvédelmi berendezések költségeinek fedezése kérdésében az 1935 : XII. törvénycikkben biztosított közigazgatási bírósági panaszjog, nemcsak azért, mert az a gyakorlatban feleslegesnek bizonyult, —- a törvény hatályban léte alatt egy esetben sem éltek azzal az érdekeltek —, hanem azért is, mert az idevágó kérdések — diszkrécionárius természetüknél fogva — bírói elintézésre úgy sem alkalmasak. De annyival inkább el kell ejteni ezt a panaszjogot, mert a honvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek az itt figyelembejövő kötelezettségekhez hasonló, ugyancsak igen fontos anyagi érdekeket érintenek, a múltban sem volt közigazgatási bírósági panaszjog biztosítva s annak biztosítása a jövőre sem vétetett tervbe, mert ezeknek az ügyeknek természete azt egyáltalában nem engedi meg. A kifejtettekre való tekintettel leghelyesebbnek az mutatkozott, hogy a légvédelemről szóló törvény módosítása helyett a légvédelem kérdését is a honvédelemről szóló törvényjavaslatba belefoglalva teljesen újra szabályozzuk. Az új szabályozást a törvényjavaslat ötödik része foglalja magában, amelynek rendelkezései szerint a honvédelmi miniszter csupán az irányelveket állapítja meg s mind a figyelembejövő vagyontárgyak kijelölését, mind az azok védelmére szolgáló létesítmények meghatározását az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok és katonai parancsnokságok együttes hatáskörébe utalja. A honvédelmi miniszter a konkrét ügyintézés szempontjából csupán a legfontosabb kérdésekkel foglalkozik. Ezen az alapvető módosításon kívül a törvényjavaslat még annyiban is eltér az 1935 : XII. t.-c. rendelkezéseitől, hogy a személyes légvédelmi kötelezettséget általában a honvédelmi munkára kötelezettekre terjeszti ki, ami által a kötelezettség felső korhatárát az eddigi 60. évről 70. évre emeli fel, viszont a különleges légvédelmi szolgálatra a 60 éves felső korhatárt fenntartja. Ez a megoldás a honvédelmi munkakötelezettséggel való összhang biztosítása érdekében szükséges, mert a javaslat a légvédelmi szolgálatra általában a honvédelmi munkára irányadó szabályokat terjeszti ki. VI. A honvédelem új szemléletéből és rendszeréből kiindulva és a múlt tapasztalatait értékesítve, új alapra kell fektetnünk azokat a kivételes felhatalmazásokat is, amelyeket háború idejére vagy ennek fenyegető veszélye esetére a minisztérium számára biztosítani kell. A kivételes hatalomról szóló korábbi törvényeink legnagyobb hiányossága abban mutatkozik, hogy azok a rendkívüli intézkedésekre csupán taxatíve felsorolt kivételes felhatalmazásokat adtak a minisztériumnak, aminek következményeképpen a világháború kezdetétől fogva,. — még az akkori kétségkívül egyszerűbb viszonyok között is — évről évre ki kellett bővíteni a szűknek bizonyult felhatalmazások körét, anélkül, hogy végűi is ilyen módon kielégítővé lehetett volna tenni a szabályozást. Ezen a hiányosságon van hivatva segíteni a törvényjavaslatnak az a rendszere, amely a kivételes hatalom igénybevételét nem szorítja pusztán a részletesen felsorolt egyes különleges felhatalmazások keretei közé, hanem ezeken túlmenően általánosságban is felhatalmazást ad a minisztériumnak rendkívüli intézkedésekre, ha a késedelem veszéllyel járna. Természetesen az ily tágkörű felhatalmazás —• bármennyire szükséges is a tapasztalatok alapján — csak megfelelő alkotmányjogi biztosítékok és fenntartások mellett adható meg ; ezekről a javaslat kimerítően gondoskodik is.
