Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 179 De eltérés e kedvezménynél a múlttal szemben az a javasolt rendelkezés is, mely szerint bár a családok nőtagjai a kedvezmény odaítélésénél, miként az, a múltban is volt, nem is jönnek figyelembe, a nőtestvérek, nőféltestvérek férjei ezentúl már figyelembe fognak vétetni. Kétségtelen az, hogy a múltban fennállott helyzettel szemben ez az újítás egymagában bizonyos mértékben az igényjogosultak körének szűkítését jelentené, ha nem ellensúlyozná ezt a többgyermekes családok érdekében álló, fentebb már általánosságban ugyancsak érintett újítás. d) Ugyancsak újítás a javaslatnak az a rendelkezése, mely szerint a póttartalékba helyezés kedvezménye illeti meg, tekintet nélkül minden egyéb körülményre, tehát a vagyoni helyzetnek is figyelmen kívül hagyása mellett, azokat a hadköteleseket, akiknek három vagy ennél több testvére vagy féltestvére már rendes tényleges katonai szolgálatot teljesített vagy teljesít. Ez a rendelkezés ugyancsak az egyke elleni küzdelem céljait szolgálja. E) Hatósági támogatás megvonása a mulasztóktól. A törvényjavaslatban elvi jelentőségű újítás a múlttal szemben az is, hogy törvényben kerülne kimondásra az, hogy nem kaphat a hatóságtól, közülettől anyagi természetű támogatást az olyan személy, aki a reá, mint hadkötelezettre háruló állítási kötelezettségének nem tett eleget mégpedig mindaddig, amíg e kötelezettségének meg nem felel. A hadkötelezettség magasztos állampolgári kötelezettségi mivolta indokolja ennek a tiltó rendelkezésnek megállapítását. F) Bevonultak érdekének megvédése. Régi véderőtör vényeink a katonai szolgálatra bevonulók polgári alkalmazásával kapcsolatban jelentkező érdekeinek védelmét sem a közalkalmazásban sem a magánalkalmazásban állókra kiterjedően nem karolták fel ; csak néhány más törvényünkben volt ilyen vonatkozású rendelkezés. A törvényjavaslat ezt a hiányt pótolja és figyelembevéve a gazdasági helyzet adta lehetőségeket, azt az elvet juttatja érvényre, hogy az állandó jellegű alkalmazotti viszony a katonai szolgálat következtében nem szűnik meg, hanem csak szünetel. A közszolgálatra nézve ezt az elvet maradék nélkül érvényesíti, gondoskodik továbbá arról is, hogy a bevonult közszolgálati alkalmazott az előléptetéseknél a katonai szolgálat teljesítése alatt hátrányos helyzetbe ne kerüljön. A magánalkalmazottakra kiterjedően pedig — az alkalmi munkások kivételével — kimondja a törvényjavaslat a visszavételi kötelezettséget úgy háború, mind béke idejére s ez alól csak abban az esetben enged meg kivételt, ha a visszavétel a munkaadó anyagi romlását idézné elő. Végül tekintettel van a törvényjavaslat arra is, hogy a nyugdíjigény a bányanyugbérbiztosítás terén és a magánnyugdíjintézetek és nyugbérpénztárak nyugdíjés nyugbérbiztosítása során, sem háború sem béke idején teljesített katonai szolgálat következtében beállott megszakítás miatt éppúgy ne menjen veszendőbe, amint annak megóvása a közszolgálatban, továbbá az 0. T. L, a M. A. B. I. és 0. M. B. I. nyugdíjbiztosításnál máris biztosítva van. Rendelkezik továbbá a javaslat ebben a vonatkozásban a gazdatisztek tekintetében is. A törvényjavaslat ezen rendelkezéseinek igen nagy szociális jelentősége van. Ezek biztosítják a legszentebb állampolgári kötelességüket teljesítő személyek 23*
