Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
/v 396. szám. 175 talatai alapján ily megkülönböztetést és külön népfölkelő csoport fenntartását nem teszi indokolttá. A népfölkelési kötelezettség mellőzése ellenére is felelevenedik a volt népfölkelési törvény ama rendelkezése, amely szerint a szolgálati kötelezettségen kívül állók, tehát az alkalmatlanok, valamint a szolgálati kötelezettség kezdő korhatáránál fiatalabb 18—21. éves hadkötelesek háború alatt újból porozhatok, s közülük az alkalmasok katonai szolgálatra a hadkötelezettség (nem népfölkelési kötelezettség) alapján igénybe vehetők. 3. Törvényi rendelkezések szükségesek arra az esetre is, ha az évi újoncjutalék fedezése rendkívüli követelmények — magas újoncszükséglet vagy az állításköteles korban levők számának esetleges visszaesése — következtében a rendes állításköteles korban levő évfolyamokból nem várható. Ebből a célból a törvény felhatalmazást ad a mindenkori kormánynak arra, hogy szükség esetén az állítási kötelezettség alsó korhatárát, amely egyébként a régi rendelkezéseknek megfelelően a 21. életév betöltésének naptári éve lenne, egy évvel békében is leszállíthassa. D) Szolgálati kötelezettség. 1. A besorozástól (elvileg a 21. életévtől) a 60. életévig terjedő szolgálati kötelezettség a tényleges szolgálati kötelezettség tartamától függően lehet rendes vagy póttartalékos szolgálati kötelezettség. A rendes tényleges szolgálati kötelezettség tartama három év, a harmadik évet azonban a szolgálatkötelesek elvileg tartósan szabadságolt viszonyban töltik. A honvédelmi miniszter azonban e szolgálatköteleseket tényleges szolgálat céljából a harmadik évre, vagy annak egy részére is visszatarthatja, illetőleg a tényleges szolgálat folytatására újból behívhatja. Kivételt ez alól csak a légierőknél szolgálókra tesz a törvényjavaslat, ezek a két év elteltével nem szabadságoltatnak, hanem a harmadik évet is a tényleges szolgálatban töltik el. A póttartalékos tényleges szolgálati kötelezettsége 10—-16 hét. A tartaléki, illetőleg a póttartaléki szolgálati kötelezettség a tényleges szolgálatot követően a 60. életévig terjed. 2. A rendes tényleges szolgálati kötelezettségnek a fenti módon való szabályozását a) kiképzési, b) karhatalmi, c) kiegészítési és d) gazdasági szempontok teszik szükségessé. Az a)—d) alatt felsorolt szempontok részletezése : ad a) Kiképzési szempontok : Az utóbbi évtizedekben a haditechnika nagyot fejlődött. Ebből folyóan a hadseregek szervezetében tömegesen kellett a többé-kevésbbé bonyolult szerkezetű és kezelésű gépeket beállítani. Részben e gépek kezelése, részben pedig a »gépesített« hadsereg harci eljárása •—• a múlttal szemben — rendkívüli kiképzési követelményeket támaszt. Fokozott jelentőséget nyer a három évi tényleges katonai szolgálat a folyamőröknél és a gyors csapatoknál, ahol a magas harcértéket csak három évi kiképzéssel biztosíthatjuk. A m. kir. honvédség hadrendjének fokozatos kiépítésével kapcsolatban kétséges, hogy mindenkor biztosítani tudunk-e — elegendő önként jelentkező hiányában — megfelelő létszámú és minőségű továbbszolgáló tisztest és altisztet.
