Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 173 időtartamát a javaslat évente legfeljebb 10 hónapon át, legfeljebb heti négy órában állapítja meg s a 18 éves korban teljesítendő, egyszeri háromhetes összefüggő gyakorlatot vezet be. Ez a gyakorlat a kiképzés elmélyítését fogja szolgálni. Lehetővé teszi ezenkívül a törvényjavaslat, hogy oly ifjak, akiknek a rendes heti kiképzésen való részvétele nehézségekbe ütköznék, ahelyett évente két hetet meg nem haladó tartamú összefüggő kiképzésnek vettessenek alá. A leventekiképzés költségeit a törvényjavaslat természetszerűleg az államkincstárra hárítja s a községeket és a városokat csupán a szükséges gyakorló- és lőterek és egyéb berendezések rendelkezésre bocsátására, továbbá a leventeegyesületek létesítésére és fenntartására kötelezi. A magánvállalatokat a testnevelés érdekében az 1921 : LIII. t.-c. értelmében terhelő kötelezettségeket a törvényjavaslat általában a leventekiképzés céljaira is fenntartja, csupán az ötvennél kevesebb állandó alkalmazottat foglalkoztató kisebb üzemeket mentesíti ez alól a kötelezettség alól, az ötvennél több állandó alkalmazottat foglalkoztató kisebb vállalatokra nézve pedig lehetővé teszi a kötelezettségnek más kisebb vállalatokkal együtt természetben való teljesítésére kötelezés helyett a pénzbeli hozzájárulás fizetésére való kötelezést. Minthogy a leventekötelezettség a szorosan vett katonai célokon túlmenően általános nemzetnevelési célokat is szolgál, továbbá azért is, mert az az iskolát (főiskolát) látogató if jakra is kiterjed, a törvényjavaslat az ebből a szempontból figyelembe jövő rendelkezések végrehajtásában a vallás- és közoktatásügyi miniszter közreműködését is biztosítja és gondoskodik arról is, hogy az iskolák berendezései a leventekiképzés céljaira rendelkezésre álljanak, továbbá, hogy a nyilvános iskolák tanszemélyzete a leventekiképzésben való közreműködésre legyen kötelezhető. Az új szabályozásnál természetesen gondoskodás történik a testgyakorlási kötelezettség gyakorlati végrehajtása során eddig mutatkozott hiányosságok pótlásáról is. Főként a szülőkre és a leventekötelesek gondozására vagy felügyeletére hivatott más személyekre szükséges a leventekötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket megállapítani. III. A) A honvédség és annak kiegészítése általában. A honvédelem sikerének és eredményességének elsőrendű fontosságú előfeltétele, hogy annak legfőbb vezetése és irányítása kérdésében mind békében (az előkészítést és megszervezést illetően), mind háborúban (a végrehajtás tekintetében) az alkotmányos keretek között lehetséges legnagyobb önállóság és cselekvési szabadság biztosíttass ék. A fokozott önállóságot és cselekvési szabadságot biztosító törvényalkotást —• honvédelmi szükségességétől eltekintve — az országnak a világháború óta teljesen megváltozott közjogi helyzete minden nagyobb nehézség és veszély nélkül lehetővé teszi. Ebből a szempontból a következő lényegesebb újításokra kell rámutatnom. 1. A törvényjavaslat mellőzi a törvényhozás újoncmegajánlási jogának felélesztését. Az ujoncmegajánlási jog a múltban a dualisztikus államforma mellett nagyfontosságú alkotmánybiztosíték volt. Mai viszonyaink között azonban ilyen