Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

164 396. szám. .— a honvéd büntetőbíráskodás alatt állanak. (2) Az 1912 : XXXIII. t.-c. 13. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy nem tényleges katonai személyek a lövészkötelezettség teljesítésének ideje alatt elkövetett katonai bűncselekmény miatt is a honvéd büntetőbíráskodás alatt állanak. (3) A rendőri büntetőbíróság hatáskörébe utalt kihágás miatt a tényleges katonai személyt fegyelmi úton bünteti meg a katonai hatóság, feltéve hogy a fegyelmi megtorlás kielégítőnek mutatkozik és nincs szükség olyan intézkedésre, amely az adott esetben csak büntető ítéletben mondható ki. (4) Az a polgári személy, aki a fegyveres erő mozgósított (hadi állományra kiegészített) csapatainak (parancsnokságainak, hatóságainak, intézeteinek) kíséretéhez tartozik, vagy aki akár törvény, akár szerződés alapján katonai vezetés alatt teljesít valamely szolgálatot vagy munkát, úgyszintén a különleges légvédelmi szolgálatra akár törvényes kötelezettség, akár önkéntes jelentkezés útján igénybevett személy (133. §.), az e viszony tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt katonai büntetőbíráskodás alatt áll. RÖgtönbíráskodás. 321. §. (1) A minisztérium abban az esetben, ha az ország épségének vagy belső rendjének megóvása végett elrettentő példaadás szükséges, a rögtönbíráskodást mind a polgári, mind a katonai büntetőbíráskodás körében az egész országra vagy egy részére rendelettel bármely bűntettre elrendelheti. RÖgtönbíráskodás elrendelése esetében az ez alá tartozó bűntetteket a rögtönbíráskodás körében továbbra is halállal lehet büntetni. (2) Rögtönbíráskodásnak csak előzetes kihirdetés után lehet helye. Mihelyt a rögtönbíráskodás elrendelésének oka megszűnt, főleg, ha a halálbüntetésnek eg,y vagy több bűnösön foganatosított végrehajtásával az elrettentő példa már megadatott, a rögtönbíráskodás megszüntetését azonnal ki kell mondani és mindig ugyanoly módon ki kell hirdetni, miként a rögtönbíráskodás elrendelését. (3) A rögtönbíráskodás eljárási szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. (4) A jelen §. nem érinti a katonai rögtönbíráskodásra vonatkozólag az 1912 : XXXIII. és az 1930 : III. törvénycikkekben foglalt rendelkezéseket. Nyolcadik rész. Vegyes és záró rendelkezések. Hadisegélyek. 222. §. Mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén és háború idején a bevonultak családtagjainak segélyezését a minisztérium rendelettel szabályozza. Gondozás. 223. §. (1) A jelen törvény rendelkezései alapján leventekötelezettséget, valamint a nemhivatásos állományban bármily tényleges katonai szolgálatot (ideértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is) teljesítő, továbbá honvédelmi munkára vagy közérdekű légvédelmi szolgálatra igénybevett vagy önkéntes jelentkezés alapján alkalmazott személyeknek, valamint eltartásra szoruló hátramaradottaiknak a jelen törvény alapján teljesített szolgálatból (munkából) kifolyólag szenvedett sérülés, sebesülés, más egészségrontás, illetőleg halál esetében gondozásra van igényük. A gondozásban részesítendők körét, a gondozás közelebbi előfeltételeit és módozatait, valamint mértékét a rokkantellátásról szóló 1933 : VII. törvénycikk rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett a minisztérium rendelettel állapítja meg. (2) A jelen §. rendelkezései folytán felmerülő költségek az államkincstárt terhelik, kivéve a különleges légvédelmi szolgálatból kifolyólag szenvedett veszteség következtében felmerülő ilyen költségeket, amelyeket a külön-