Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 131 tóság félj egy zi, hogy az ingatlan a jelen törvény értelmében felvett lel­tárba tartozik. Ennek a telekkönyvi feljegyzésnek az a hatálya, hogy az ingatlanra harmadik személy a kincs­tár sérelmével jogot nem szerezhet, (s) A bíróság a kisajátítási ár meg­állapításánál a következő tényezőket veszi számításba : a) A bíróság megkeresésére a Pénz­intézeti Központ megállapítja a kisa­játított ingatlanoknak, berendezési tárgyaknak és készleteknek a kisajá­títás elrendelése időpontjában fenn­álló értékét. Ennek az értéknek a megállapításánál irányadó a kisajátí­tott ingatlanokba, berendezési tár­gyakba és készletekbe befektetett tőke, leszámítva az időközi elhasználó­dás folytán bekövetkezett értékcsök­kenést. b) Kiszámítja továbbá a bíróság a kisajátítás elrendelését megelőző utolsó tíz üzleti év nyereségének évi átlagát és ezt az átlagot tőkésíti. Az egyes évek nyereségének azt az összeget kell tekinteni, amely a társulati adó alá eső vállalatoknál a társulati adó, álta­lános kereseti adó alá tartozó válla­latoknál pedig az általános kereseti adó kivetésénél az illető évre megálla­pított adóalapból a kisajátítás tár­gyaira esik. Ha az évi nyereségek ösz­szege az adókivetés alapjául szolgált mérleg- és nyereség-veszteség számlák­ból nem állapítható meg, a vállalat összes nyereségét a nyersbevételek ará­nyában kell megosztani. Amennyiben a vállalatnak a kisajátítás elrendelését megelőzőleg tíz üzleti éve még nem volt, az elmúlt üzletéveknek az előb­biek szerint kiszámított átlagos évi nyereségét kell tőkésíteni. Ha a kisa­játítás alá eső vállalat tulajdonosa rendes üzleti könyveket nem vezetett s ennek következtében a kisajátítás elrendelését megelőző utolsó üzleti év­ben mérleget nem készített, az átlagos évi nyereség tőkésített összege helyett a kisajátítás elrendelését megelőző utolsó vagyonadókivetés során alapul vett értékkel egyező összeget kell szá­mításba venni. c) A bíróság a kisajátítási árat az a) és b) alatti tényezők mérlegelésével állapítja meg. (9) A bíróság által megállapított kisa­játítási ár felerészét a kártalanítási határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított három hónap alatt készpénzben, fennmaradó felerészét pedig huszonöt év alatt három és fél százalékos utó­lagos kamatozás alapulvételével kiszá­mított félévi egyenlő részletek (annui­tások) fizetésével kell kiegyenlíteni. Egyebekben az eljárásra az 1881 : XLI. törvénycikk rendelkezései megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az államkincstár a kisajátított ingatla­nokra a kártalanítási határozat jog­erőre emelkedése után nyomban kér­heti tehermentes tulajdonjogának te­lekkönyvi bejegyzését. (10) Az (1)—(4) és a (6) bekezdés ren­delkezései, továbbá hadianyaggyárakra a (7)—(9) bekezdés rendelkezései béke idejére is kiterjednek. (11) A jelen §. rendelkezései mezőgaz­dasági üzemekre nem vonatkoznak. Üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok igénybe­vételének előkészítése. 108. §. (1) A 107. §. (5) bekezdésében említett vállalat birtokosát az illetékes miniszter (124. §.) — az üzem működés­bentartásának elrendelésével — min­den olyan előkészületi intézkedésre és munkálatra is kötelezheti, amely szük­séges ahhoz, hogy a vállalat a 107. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása esetében a reá váró feladatokat át­meneti zavarok nélkül bármikor nyom­ban elláthassa. (2) Az illetékes miniszter a vállalat birtokosának kötelességévé teheti külö­nösen, hogy : 1. termelésének tárgya és mennyi­sége, termelő és energiát szolgáltató be­rendezései, nyersanyag-, félgyártmány ­és készgyártmánykészletei tekinteté­ben, továbbá a szükséges munkaerők 17*

Next

/
Thumbnails
Contents