Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 131 tóság félj egy zi, hogy az ingatlan a jelen törvény értelmében felvett leltárba tartozik. Ennek a telekkönyvi feljegyzésnek az a hatálya, hogy az ingatlanra harmadik személy a kincstár sérelmével jogot nem szerezhet, (s) A bíróság a kisajátítási ár megállapításánál a következő tényezőket veszi számításba : a) A bíróság megkeresésére a Pénzintézeti Központ megállapítja a kisajátított ingatlanoknak, berendezési tárgyaknak és készleteknek a kisajátítás elrendelése időpontjában fennálló értékét. Ennek az értéknek a megállapításánál irányadó a kisajátított ingatlanokba, berendezési tárgyakba és készletekbe befektetett tőke, leszámítva az időközi elhasználódás folytán bekövetkezett értékcsökkenést. b) Kiszámítja továbbá a bíróság a kisajátítás elrendelését megelőző utolsó tíz üzleti év nyereségének évi átlagát és ezt az átlagot tőkésíti. Az egyes évek nyereségének azt az összeget kell tekinteni, amely a társulati adó alá eső vállalatoknál a társulati adó, általános kereseti adó alá tartozó vállalatoknál pedig az általános kereseti adó kivetésénél az illető évre megállapított adóalapból a kisajátítás tárgyaira esik. Ha az évi nyereségek öszszege az adókivetés alapjául szolgált mérleg- és nyereség-veszteség számlákból nem állapítható meg, a vállalat összes nyereségét a nyersbevételek arányában kell megosztani. Amennyiben a vállalatnak a kisajátítás elrendelését megelőzőleg tíz üzleti éve még nem volt, az elmúlt üzletéveknek az előbbiek szerint kiszámított átlagos évi nyereségét kell tőkésíteni. Ha a kisajátítás alá eső vállalat tulajdonosa rendes üzleti könyveket nem vezetett s ennek következtében a kisajátítás elrendelését megelőző utolsó üzleti évben mérleget nem készített, az átlagos évi nyereség tőkésített összege helyett a kisajátítás elrendelését megelőző utolsó vagyonadókivetés során alapul vett értékkel egyező összeget kell számításba venni. c) A bíróság a kisajátítási árat az a) és b) alatti tényezők mérlegelésével állapítja meg. (9) A bíróság által megállapított kisajátítási ár felerészét a kártalanítási határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap alatt készpénzben, fennmaradó felerészét pedig huszonöt év alatt három és fél százalékos utólagos kamatozás alapulvételével kiszámított félévi egyenlő részletek (annuitások) fizetésével kell kiegyenlíteni. Egyebekben az eljárásra az 1881 : XLI. törvénycikk rendelkezései megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az államkincstár a kisajátított ingatlanokra a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után nyomban kérheti tehermentes tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. (10) Az (1)—(4) és a (6) bekezdés rendelkezései, továbbá hadianyaggyárakra a (7)—(9) bekezdés rendelkezései béke idejére is kiterjednek. (11) A jelen §. rendelkezései mezőgazdasági üzemekre nem vonatkoznak. Üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok igénybevételének előkészítése. 108. §. (1) A 107. §. (5) bekezdésében említett vállalat birtokosát az illetékes miniszter (124. §.) — az üzem működésbentartásának elrendelésével — minden olyan előkészületi intézkedésre és munkálatra is kötelezheti, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalat a 107. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása esetében a reá váró feladatokat átmeneti zavarok nélkül bármikor nyomban elláthassa. (2) Az illetékes miniszter a vállalat birtokosának kötelességévé teheti különösen, hogy : 1. termelésének tárgya és mennyisége, termelő és energiát szolgáltató berendezései, nyersanyag-, félgyártmány és készgyártmánykészletei tekintetében, továbbá a szükséges munkaerők 17*
