Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

118 396. szám. (üzeme) az alkalmazott katonai szolgálatának megkezdése után olyan lényeges változáson ment át, amely a munkaadó számára lehetetlenné teszi, hogy az alkalmazottat korábbi munkakörében ismét foglalkoztassa, vagy ha az alkalmazott visszavétele a munkaadót vagyoni romlásba juttatná. (5) Az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet kötelékébe tartozókra vonatkozóan a katonai szolgálat esetére megállapított szabályok érintetlenül maradnak azzal, hogy az 1936 : XXXVI. t.-c. 1. §-a értelmében biztosítási kötelezettség alá eső gazdatiszteknek, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől járó szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultsága előfeltételeként ugyanezen törvénycikk 11. §-ának (1) bekezdésében megszabott várakozási időbe azok a félévek is számítanak, amelyeket a gazdatiszt akár békében, akár háború esetén tényleges katonai szolgálatban tölt, ha a katonai szolgálat időtartama a hat hónapot meghaladja. A gazdatiszt a beszámított időre járó biztosítási díjat, annak a biztosítási osztálynak az alapján, amelybe legutoljára tartozott, a katonai szolgálatból való elbocsátását követő három éven belül az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek kamatmentesen befizetheti. Utasíttatik a belügyminiszter, hogy a bányanyugbérbiztosítás körébe tartozókra a nyugbérbiztosításnak a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályait a jelen bekezdésben említett jogszabályok alapulvételével megállapítsa. (6) Az (5) bekezdés rendelkezései alá nem tartozó az a magánalkalmazott, aki ugyanannak a vállalatnak, intézetnek, intézménynek, üzemnek, gazdaságnak, egyesületnek, vagy az előbb felsoroltak közé nem tartozó testületnek nyugdíj intézeti vagy nyugbérpénztári tagja, amelynek (vagy jogelődjének) nyugdíjintézeti (nyugbérpénztári) tagja volt már akkor is, amikor akár békében, akár háború idején katonai szolgálatra bevonult, katonai szolgálata idejének nyugellátásra jogosító szolgálati idejéhez hozzászámítását követelheti, tekintet nélkül arra, hogy katonai szolgálata alatt a nyugdíj intézeti (nyugbérpénztári) járulékot fizette-e s hogy ennek következtében nyugdíj intézeti (nyugbérpénztári) tagsági viszonya a katonai szolgálat ideje alatt szünetelt-e, illetőleg megszűnt-e. Ez az igény a nyugdíj intézeti vagy nyugbérpénztári szabályzatok s az azok alapján létesült magánjogi megállapodások rendelkezéseitől függetlenül érvényesíthető. A járuléktartaléknak (díjtartaléknak) a jelen bekezdés következtében szükséges kiegészítése rendszerint az alkalmazottat terheli. Az illetékes miniszter a járuléktartalék (díjtartalék) kiegészítésére az alkalmazottnak halasztást engedhet, sőt a nyugdíjintézetet vagy a nyugbérpénztárt fenntartó vállalatot, intézetet, intézményt, üzemet, gazdaságot, egyesületet, illetőleg testületet is a méltányossághoz képest legfeljebb felerészben hozzájárulásra kötelezheti. A jelen bekezdés rendelkezései szempontjából nyugdíjintézeten mind az 1928 : XL. törvénycikkben említett elismert vállalati nyugdíjpénztárakat, mind az el nem ismert vállalati nyugdíjalapokat, nyugdíjpénztárakat és nyugdíjegyesületeket érteni kell. Előnyök biztosítása közés m a g á n a lk a 1 m az á s b an. 73. §. (1) Bármely közszolgálatban, valamint az 1931:111. t.-c. 7. §a alapján kötelezett vállalatoknál betöltésre kerülő állásokra egyébként egyenlő előfeltételek mellett azokat kell elsősorban alkalmazni, akik katonai szolgálatot teljesítettek. Az említett állásokra végleges minőségben csak olyan személyeket lehet alkalmazni, akik állítási kötelezettségüknek eleget tettek. Az 1931 : III., az 1933 : VII., úgyszintén az 1938 : IV. törvénycikkben biztosított kedvezményeket a