Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 93 meghatározott bejelentéseket törvényes képviselője (atyja, gyámja) köteles megtenni, ha pedig a leventeköteles nem a törvényes képviselőjének háztartásában él, az a szállásadó, munka- vagy szolgálatadó, akinek gondozásában vagy felügyelete alatt áll. Az a leventeköteles, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, maga köteles a bejelentéseket megtenni, de törvényes képviselője (atyja, gyámja), gondviselő szállásadója, illetőleg munka- vagy szolgálatadója köteles felügyelni arra, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tegyen. (2) A törvényes képviselő (atya, gyám) és a munka-, szolgálat- vagy szállásadó gondoskodni köteles arról,, hogy a háztartásában élő, felügyelete alatt álló vagy gondozására bízott leventeköteles ifjú leventekötelezettségének eleget tegyen. A munka- vagy szolgálatadónak a leventekötelezettség teljesítésére kellő szabadidőt kell a leventeköteles részére engednie s a leventekötelezettség teljesítése miatt a leventekötelest hátránnyal sújtania, a munkából vagy szolgálatból elbocsátania nem szabad ; a leventeköteles azonban az összefüggő-gyakorlat vagy összefüggő-kiképzés tartamára díjazásra nem tarthat igényt. (3) Az egyetemeknek, főiskoláknak és tanintézeteknek a szervezeti szabályaik szerint illetékes vezetői fegyelmi felelősség mellett gondoskodni kötelesek arról, hogy a beiratkozott hallgatók, illetve növendékek leventekötelezettségüknek eleget tehessenek. A leventeképzés költségeinek fedezése. A leventeképzést szolgáló berendezések létesítése és fenntartása. 13. §. (1) A leventeképzéssel kapcsolatos kiadások fedezéséről a jelen §-ban vagy más jogszabályban meghatározott kivételekkel az állami költségvetésben kell gondoskodni. (2) A községek és a városok teherbíró képességükhöz mérten kötelesek a leventekötelezettség teljesítését a helyi szükségletnek megfelelő gyakorló- és lőtereknek, továbbá a leventeotthonoknak létesítésével, felszerelésével és fenntartásával, a leventeképzés céljaira szükséges egyéb területeknek használatra való átengedésével, továbbá fürdőknek, uszodáknak és a leventeképzés helyi céljait szolgáló egyéb épületeknek és berendezéseknek létesítésével és fenntartásával vagy támogatásával fokozatosan előmozdítani, kötelesek továbbá a leventeegyesületek létesítésének és fenntartásának költségeit viselni. (3) Gyakorlótérnek lehetőleg a község (város) belterületén fekvő olyan telket kell a szükségnek megfelelő számban és kiterjedésben kizárólagos és állandó használatra kijelölni, amelyen idővel megfelelő levente-sportteret lehet létesíteni. A terület alkalmas volta felett vita esetén minden más eljárás kizárásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a belügyminiszter meghallgatása után a honvédelmi miniszter határoz. (4) A leventeképzés céljaira szükséges ingatlanok megszerzésére és nagy obbítására — amennyiben erre a célra közterület vagy a község (város) tulajdonában álló alkalmas terület nem áll rendelkezésre — a községet és a várost az 1881 : XLI. törvénycikkben szabályozott kisajátítási jog illeti meg. A kisajátítást az érdekelt miniszterekkel egyetértve a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter engedélyezi. Tagosítás vagy birtokrendezés alkalmával is lehetőleg gondoskodni kell a leventeképzés céljára szükséges terület megszerzéséről. (5) A községek és a városok a leventeképzés következtében reájuk háruló költségek fedezéséről költségvetésükben gondoskodni kötelesek. Az arra reászoruló községeket a vármegyéknek kell támogatniuk. A községek, a városok és a vármegyék költségvetésébe