Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.

Irományszámok - 1935-329

68 329. szám. A III. Fejezethez , A 6 §-hoz. Ebben a §-ban azt az általános alapelvet szegezi le a javaslat, hogy az 1. §. alá eső büntetendő cselekmények miatt folyó eljárás egész folyamán és természetesen az ötöstanács eljárásban is a rendes bűnvádi perrendtartás és az azt kiegészítő és módosító szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a jelen törvény rendelkezései eltérést nem állapítanak meg. A 7. §-hoz._ E §. az előkészítő eljárást szabályozza. Rendelkezései szerint az öttagú tanács elé tartozó büntetendő cselekmények miatt folyamatba tett eljárásban vizsgálatnak nincs helye, azt a nyomozás pótolja. Ez a szabályozási mód nem jelent szakítást a bűnvádi perrendtartás alapelveivel, mert hiszen a mai jogunkban is (1921 : XXIX. t.-c. 7. §.) aránylag csak igen szűk körben kerülhet sor bűnügyi vizsgálatra. Ugyanúgy ismeretes az a bevált elv, hogy a nyomozást a kir. ügyészség maga is teljesítheti (1921 : XXIX. t.-c. 5. §.)» Az egyes nyomozási cselekmények közül : tanú megesketését, tanú vagy szakértő nyilatkozásra kényszerítését, lefoglalt postai küldemény felbontását azonban e §. kiemeli a kir. ügyészség hatásköréből és ezeket a cselekményeket bírói hatáskörbe utalja. Mert ezeknek a nyomozási cselekményeknek a jellege olyan, hogy azokban •— garanciális szempontból — a bírói közreműködés kívánatosnak mutatkozik. : Minden egyéb előkészítő perrendi cselekmény tekintetében a kir. ügyészséget ugyanazok a jogok is megilletik, mint amelyek a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint a vizsgálóbírót megilletik. Ez a szabály különben természetesen folyik abból az elvből, hogy csak egyfázisú perelőkészítés lévén : az anyaggyüjtő szakba eső minden eljárási jogkörx lehetőleg a kir. ügyészség kezébe kell összpontosítani. Ehhezképest a kir. ügyészség tanukat, szakértőket hallgathat meg, szemlét tarthat, a bizonyítékok lefoglalása, a bűnjeleknek esetleg a sértett részére kiadása, házkutatás, személymotozás megtartása és a terhelt letartóztatásba helyezése iránt intézkedhetik. A kir. ügyészség részére biztosított — a gyors és hatásos eljárás lényege szerint szükséges — ezt a tág perelőkészítő jogkört a §. azzal az eljárási biztosítékkal veszi körül, hogy a kir. ügyészség intézkedése és határozata ellen ehelyütt is megtartja mindazt a perorvoslati lehetőséget, amelyet a bűnvádi perrendtartás egyébként az egyes nyomozási és vizsgálati cselekmények esetén a feleknek biztosít. Ha tehát a kir. ügyészség intézkedésével szemben a bűnvádi perrendtartás szerint előterjesztésnek, a vizsgálóbíró határozata ellen pedig felfolyamodásnak van helye, a javaslat rendelkezéseinek megfelelően teljesített perelőkészítés során is : előterjesztés, illetőleg a vizsgálóbírói jogkörben eljáró kir. ügyészség határozata ellen felfolyamodás nyújtható be az öttagú külön tanácshoz. Az öttagú tanácsnak az ilyen perorvoslat tárgyában hozott határozata ellen — a javaslatban foglalt egyszerűsítési, gyorsítási elvnek megfelelően — további perorvoslatnak nincs helye. A 8. $-hoz. Külön szabályozza ez a §. a kir. ügyészség által elrendelt előzetes letartóztatás ellen használható felfolyamodást, mert a személyes szabadság korlátozását jelentő ilyen vádhatósági határozattal szemben külön — a javaslat rendszerének

1 megfelelő — biztosítékokat kívánt meghonosítani Az egyszerű és gyors eljárásból következik, hogy az öttagú külön tanács a kir. ügyészségnek a letartóztatás tárgyában hozott határozatát haladéktalanul felülvizsgálni tartozik, ehhez képest kötelezi a javaslat az öttagú tanácsot, hogy a felfolyamodás tárgyában az ötös tanács negyvennyolc óra alatt határozni köteles. Tehát az a kérdés : vájjon a terhelt letartóztatásban marad-e