Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-329
60 329. szám. 9. §. A vádló a vádiratot minden esetben az öttagú külön tanács elnökénél nyújtja be. A vádiratot rendszerint a főtárgyalás napjának kitűzésével egyidejűleg kell a terhelttel közölni. Jogában Van a terheltnek a vádirat minden pontja ellen írásban — a Bp. 257. §-ának második bekezdésében meghatározott keretben — kifogást tenni és az öttagú külön tanács elé terjeszteni. 'Az Öttagú külön tanács azonban nemcsak a kifogások alapján, hanem 'anélkül is hivatalból — utóbbi esetben főtárgyalás kitűzésének és a vádirat közlésének mellőzésével — amennyiben szükségesnek látja a felek meghallgatása után a Bp. 264. §-ának 1—6. pontja esetében a vádiratot a Bp. 264. §-ának rendelkezései értelmében elutasítja és az eljárást végzéssel megszünteti ; a Bp. 262., 263. és 265. §-aiban felsorolt esetekben pedig az ott említett határozatokat hozza ; vizsgálat elrendelésének azonban ilyenkor sincs helye. 10. §. A főtárgyaláson a vádlotthoz az ítélőbíróság tagjai, a vádló és a védő közvetlenül intézhetnek kérdéseket. 11. §. Az öttagú külön tanácsnak ama végzése ellen, amelyik az eljárást megszünteti, az ügy áttételét, vagy az eljárás felfüggesztését rendeli el, felfolyamodásnak van helye a kir. Kúriához ; egyéb végzése ellen perorvoslatnak nincs helye. Az öttagú külön tanács ítélete ellen semmisségi panasznak van helye a kir. Kúriához a törvény lényeges rendelkezésének megsértése miatt, ehhez képest ténykérdésben is a miatt, hogy a , tényállás megállapítása a törvény lényeges rendelkezésének megsértésével történt. Az öttagú külön tanács a semmisségi panaszt nem utasíthatja vissza. : Az 1928 : X. t.-c. 33. §-ának rendelkezései megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a tényállást a törvény lényeges rendelkezésének megsértésével állapították meg ; a kir. Kúria azonban vádlott jelenlétében bármely bizonyítást maga is felvehet a tárgyaláson s a vádlottat is kihallgathatja, vagy bármely bizonyítás felvételére saját bíráját is kiküldheti. Semmisségi panasz használata esetében a kir. Kúria az ítéletet egész terjedelmében hivatalból felülvizsgálhatja s a koronaügyész indítványára és a védelem meghallgatása után az ítéletet a vádlott terhére akkor is megváltoztathatja, ha csak a vádlott érdekében éltek semmisségi panasszal ; a Bp. 387. §-ának ezzel ellentétes rendelkezése, úgyszintén a Bp. 385. §-ának utolsó bekezdése a jelen törvény alá eső eljárás* ban nem nyer alkalmazást. Üjrafelvétel esetében is az öttagú külön tanács jár el sa jelen törvény rendelkezései az ilyen eljárásban is irányadók. 12. §. A jelen törvény nem érinti az 1930 : III. t.-c. 94. és 98, §-ának rendelkezéseit. IV. Fejezet. Vegyes é§ hatálybaléptetÖ rendelkezések. 13. §. A j elén törvény kihirdetése napján lép hatályba; szervezeti (1—-3. §.) és eljárási (6—12. §.) rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése után vád tárgyává tett cselekményekre, még pedig abban az esetben is, ha a cselekményt a jelen törvény hatálybalépése előtt követték el ; anyagijogi rendelkezéseinek (4. és 5. §.) alkalmazása tekintetében a Btk, 2. §-ának rendelkezései irányadók. A jelen törvény végrehajtása végett esetleg szükséges rendelkezéseket a m r kir. igazságügyminiszter teszi meg. s Budapest, 1938. évi május hó 23-án. Huszár Mihály s. &., a képviselőház jegyzője.
