Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.

Irományszámok - 1935-328

56 328. szám. A 2. §-hoz. A 2. §. az 1. §. rendelkezéseinek folytatólagos következményeképpen meghatározza azt, hogy a jogszabályok alkalmazása szempontjából milyen egyesületet vagy más szervezetet kell tilosnak tekinteni. Ezek a rendelkezések az általános indokolásban előtárt fejtegetések után nem szorulnak további megvilágításra. A 3. §-hoz. Ez a §. is megállapításszerű foglalata a hatályos jogban élő szabálynak. A tilos egyesület vagy szervezet tekintetében a megtorlások sorában az eset természete szerint elsődleges intézkedés a feloszlatás. Ezért helyezi a javaslat ezt a rendelkezést a megtorló rendelkezések élére, hogy annak említett értelmű jelentőségét szerkezetileg is kifejezésre juttassa. A szabályozásnak ez a módszere egyben kifejezi azt is, hogy a feloszlatásban nem csupán megtorló tartalom van, hanem a tilos egyesület további működésével összefüggő sorozatos egyéb visszaélések szempontjából megelőzés is ; természetüknél fogva ilyen visszaélések a feloszlatás folytán tehát el is maradhatnak. A javaslat 1. §-ának második bekezdésében foglalt — sa megelőző fejtegetésekben tüzetesen megindokolt — rendelkezés gyakorlati folyományaképpen minden tekintetben tilos egyesületnek vagy szervezetnek számít az olyan politikai párt, amelyhez tartozás, vagy a vezetőség irányában való engedelmesség vagy más kötelesség megerősítésére esküt vagy lelkiismeretbeli lekötelezettséggel járó bármily más nyilatkozatot kíván, tehát a jogszabály által tiltott működést fejt ki. A3. §-nak ilyen értelmű rendelkezése megfelelő vonatkozásokban természetesen a javaslat rendelkezéseibe ütköző visszaélések egész rendszerében végigvonul. A3. §. második bekezdése arra az esetre tartalmaz a végrehajtás körébe tartozó magánjogi természetű rendelkezést, amikor a feloszlatott egyesületnek ingatlan vagyona is van. A közelebbi indokolásra nem szoruló ez a szabály teljes összhangban áll hasonló természetű esetekre vonatkozó telekkönyvi rendelkezésekkel. A á—5. §-okhoz. Ezek a rendelkezések az általános indokolásban előtárt tüzetes okfejtés után további megvilágításra nem szorulnak. Minthogy a 4. §-ban meghatározott bűncselekmény nem csupán a tilos egyesületbe belépéssel, hanem az abban bentmaradással is elkövettetik, kétségtelen egyfelől az, hogy a bűncselekmény ebben a vonatkozásában folyamatos, továbbá hogy elköveti az is, aki a jelen törvény hatálybalépése előtt lépett be a tilos egyesületbe, de abban a jelen törvény hatálybalépése után is bentmarad, végül hogy nem forog fenn bűncselekmény, ha az ilyen egyesületbe a jelen törvény hatálybalépése előtt belépett egyén a törvény hatálybalépésekor azonnal kilép a tilos egyesületből. A 6. §-Jioz. Az ebben a §-ban vétségként meghatározott büntetendő cselekmény — tényálladéki elemei, valamint a főbüntetésre vonatkozó rendelkezés tekintetében — nem szorul további indokolásra. Az a körülmény, hogy az ilyen cselekményt elkövető egyénből kétségtelenül hiányzik a közérdeknek az a felelősségteljes átérzése, amely a hivatal betöltéséhez \ agy a politikai jogok gyakorlásához szükséges, az ilyen cselekmény politikai vonatkozású természetétől függetlenül is indokolja a hivatalvesztésben és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésében álló mellékbüntetés kiszabásának elrendelését. A 7. §-hoz. A 7. §. első bekezdése az általános indokolásban kifejtett alapelvek értelmében meghatározza a javaslatban szabályozott büntetendő cselekmény tárgyában eljáró büntetőbíróságokat. A §. második bekezdése a társadalom-védelemnek jogrendszerünk szellemével összhangban álló elveit érvényesíti.