Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-334
334. szám. 147 .A gazdasági élet különböző terein egyaránt kifejezésre jutó fellendülés az állami bevételek számottevő emelkedését eredményezte s ennek következtében az 1931. év óta évről-évre mutatkozó államháztartási hiány teljesen elenyészett. Az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, valamint a devizahelyzet lehetővé tette, hogy 1937. évben tárgyalások kezdeményeztessenek hitelezőinkkel a külföldi adósságok rendezése iránt. E tárgyalások nagy része eredményes befejezést nyert. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa — tekintetbevévé a körülményéket — a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága budapesti képviselőjének működését folyó évi március hó végével beszüntette. Az államháztartás helyzetének kedvező alakulása folytán lehetővé vált egyrészt a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyzetének javítása, másrészt a közterhek bizonyos fokú enyhítése. Az 1938/39. évi költségvetés kereteinek megállapításánál a nehéz áldozatok árán megszerzett államháztartási egyensúly fenntartásának és megszilárdításának biztosítása végett a mai bevételi színvonal vétetett alapul s ehhez mérettek az egyes állami igazgatási ágak kiadásai. A jelentkező bevételi többlet elsősorban az eddigi költségvetési hiány eltüntetésére szükséges, de ezenkívül számos új közérdekű kiadás fedezéséről is gondoskodni kellett. A kiadási többletek közt első helyen említendő a honvédelem szükségleteinek megfelelőbb kielégítése, mit államvédelmi szempontok tettek elkerülhetetlenné. Ezenkívül a közalkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek felemelése, a nyugdíjteher növekedése, a városi számvevőségek államosítása, valamint a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítása jelentős újabb kiadásokat hárít az államháztartásra. Megfelelő gondoskodás történt továbbá a kormány közegészségügyi, kulturális, szociális, közlekedésügyi és közgazdasági programmjának megvalósításával járó kiadásokról. Emelkedtek azonkívül a bevételi többletek biztosításával kapcsolatos üzemi jellegű kiadások is. Jelentékeny kiadáscsökkenés mutatkozik ezzel szemben az adósságrendezés következtében az államadóssági szolgálatnál. Az adósságrendezés folytán ugyanis megszűnt a kincstárj egyletétel eddigi rendszere s így az adósságszolgálatnak a múltban az eredeti kölcsönf eltét elek szerint a költ* ségvetésbe beállított névleges összegeit a valóságos szükséglet mérvére lehetett leszállítani. Mindezeket a tényezőket figyelembevéve, az 1938/39.. évi költségvetés a közigazgatásnál végeredményben az 1937/38. évi kiadásoknál 26*5 millió P-vel magasabb összeget irányoz elő. Minthogy azonban az 1936/37. évben és az 1937/38. év eddigi kezelésében elért tényleges bevételi eredmények a közszolgáltatási és tárcabevételek előirányzatának ennél jóval magasabb, 73*2 millió P-s emelését teszik lehetővé, az állami üzemek hiányának számottevő csökkenését, valamint az előző évek forgalmi adatai alapján az üzemeknél előirányzott 62*7 millió P bevételemelkedést is figyelembevéve, a költségvetés egyensúlya a kiadások növekedése ellenére is biztosítva van. Végeredményben tehát az 1938/39. évi költségvetés mérlege hosszú idő után először némi felesleggel zárul. A költségvetési előirányzat részleteit tekintve megállapítható, hogy az állami közigazgatásnál a személyi kiadások az 1937/38. évi 259*5 millió P-vel szemben 14*2 millió P-vel emelkednek. Ez az emelkedés főképpen az 1937. évi 7.000. M. E. számú rendelettel elhatározott illet meny emelés folytán állott elő. Emellett növeli a személyi járandóságok szükségletét az is, hogy több tárcánál a létszámemelés nem volt elkerülhető. A létszámemelés a belügyi tárcánál főleg a városi számvevőségi személyzet államosítása folytán, továbbá a közbiztonsági szolgálattal szemben támasztott fokozottabb igények miatt vált szükségessé, a földmívelésügyi tárcánál a gazdasági felügyelői szolgálat kiépítésével, valamint a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításával és a szakoktatás fejlesztésével,
