Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám, 65 (3) Az országgyűlési képviselőt vagy az országgyűlés választott tisztviselőjét megillető lakáspénz csak lakbérkovetelés fejében, vagy a képviselő (az országgyűlés választott tisztviselője) által lakóháznak (lakásnak) a saját részére építése vagy megvétele végett lakáspénzének lekötésével közokiratban vállalt fizetési kötelezettségből eredő követelés fejében lehet bírói végrehajtás tárgya. (<t) Ha a végrehajtás az országgyűlési képviselő, illetőleg az országgyűlés választott tisztviselője feleségét, (volt feleségét) fel- vagy lemenő ágbeli rokonát illető vagy házasságon kívül született gyermeke javára járó tartásdíjnak, vagy ilyen tartásdíj megváltásaképpen járó összegnek behajtására irányul : végrehajtás alá lehet vonni az (1) és (2) bekezdésekben említett tiszteletdíjaknak fele részét. (5) Országgyűlési képviselő Vagy az országgyűlés választott tisztviselője ellen irányuló végrehajtási eljárásban —• amennyiben az előbbi bekezdésekben foglalt szabályokkal nem ellenkeznek — az állami tisztviselőkre nézve irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 219. §. (1) Aki az országgyűlés valamely Házának vagy valamely bizottságának tanácskozó termében jogosulatlanul megjelenik és onnan az illető Ház, illetőleg bizottság elnökének felhívására azonnal el nem távozik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedő fogházzal és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. (2) Ha a tanácskozó teremben jogosulatlanul megjelent egyén onnan az elnök másodszori felhívására sem távozik el, letartóztatandó és haladéktalanul a vádhatóság elé állítandó. (3) Ha ilyen cselekményt az ülésekről a házszabályok értelmében kizárt képviselő követ el, a cselekmény nem esik a mentelmi jog védelme alá. Ilyen esetben a kir. ügyész a vádat csak az illető Ház hozzájárulásával ejtheti el. 220. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból : 1. közleményt tesz közzé arról, hogy mi történt a magyar országgyűlés vagy bizottsága zárt ülésében; vagy 2. közzétesz olyan nyilatkozatot vagy kifejezést, avagy az országgyűlésben történt bármi olyan eseményt, amelynek közzétételét az országgyűlés valamelyik Háza vagy bizottsága megtiltotta, vagy amelyre nézve az országgyűlés valamelyik Háza úgy határozott, hogy töröltessék a gyorsírói jegyzetekből és kihagyassék a naplóból ; vagy 3. közleményt tesz közzé arról, hogy az országgyűlés vagy bizottsága a 2. pont értelmében határozott. (2) A jelen §. nem nyer alkalmazást az olyan közzétételre, amelyre nézve az illető Háznak, illetőleg bizottságának elnöke engedelmet adott. Nyolcadik Rész. Átmeneti és végrehajtási rendelkezések. XVI. Fejezet '. 221. §. (1) A központi választmányokat —• a 11—13. §-okban foglalt rendelkezések szerint — a jelen törvény kihirdetése után hatvan napon belül meg kell alakítani. Az első megalakítás alkalmával a központi választmány tagjává (póttagjává) választhatóság szempontjából »törvényhatósági választójog« alatt a jelen törvény kihirdetésekor hatályos jogszabályokon alapuló törvényhatósági választójogosultságot kell érteni. (2) A központi választmányoknak az (1) bekezdés értelmében történt megalakításával egyidejűleg a korábbi központi választmányok tagjainak megbízatása megszűnik. Felsőházi iromány. 1935—1940. VII. kötet. 9