Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 63 zott vagy közeg kérelmére el kell rendelni. (2) A fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében hozott határozat ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. 208. §. (1) A fegyelmi vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki. (2) A fegyelmi bíráskodást elsőfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a közigazgatási bíróság, az 1929 : XXX. törvénycikk fegyelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselők felett pedig az 1929 : XXX. t.-c. 87. §-a értelmében alakított fegyelmi bíróság gyakorolja. 209. §. Az 1929 : XXX. t.-c. 76— 94. §-ainak — a 207. és a 208. §-okban foglalt rendelkezésekkel nem ellentétes — rendelkezéseit a 206. §. alapján indított fegyelmi eljárásban is megfelelően alkalmazni kell, a következő eltérésekkel : a) állami alkalmazott fegyelmi ügyében a közvádló tennivalóit a kir. ügyész látja el (1876 : VI. t.-c. 55. §.) ; b) ha a törvénysértés a választás meghiúsulását okozta, vagy érvénytelenségének megállapítását (megsemmisítését) vonhatja maga után, a pénzbüntetés száz pengőtől nyolcezer pengőig terjedhet ; c) azt, aki nem tartozik az állami vagy az önkormányzati közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó jogszabályok hatálya alá, csak pénzbüntetéssel lehet büntetni. 210. §. (1) A kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 1936 : III. törvénycikk hatálya alá tartozó személyek eÜen a fegyelmi eljárás, a jelen törvény 206. §-ában meghatározott cselekmény miatt is, a saját fegyelmi hatóságuk hatáskörébe tartozik. (2) A névjegyzék megőrzése tekintetében a kir. közjegyző a reá irányadó fegyelmi szabályok hatálya alá tartozik. Hetedik Rész. Vegyes rendelkezések. XV. Fejezet. 211. §. (1) Az 1929: XXX. t.-c. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe, úgyszintén az 1930: XVIII. t.-c. 13. §ának (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép : »Törvényhatósági választójoga annak van, aki a lajstromos választókerületben választó]ogosultak (19. és 20. §.) névjegyzékébe a törvényhatóság területén fel van véve.« (2) A törvényhatósági választókról külön névjegyzéket (1929 : XXX. t.-c. 11. §. és 1930 : XVIII. t.-c. 15. §.) nem kell készíteni. 212. §. Az 1929: XXX. t.-c. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép : »Községi- választójoga annak van, aki a lajstromos választókerületben választó jogosultaknak (19. és 20. §.) a községi választói névjegyzék összeállításának évére (1886 : XXII. t.-c. 39. §-ának első bekezdése) érvényes névjegyzékébe a község területén fel van véve, ha saját maga, illetőleg férje legalább két év óta fizet a községben föld-, ház-, vagy általános kereseti adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is.« 213. §. (1) A jelen törvény hatálybalépésétől kezdve a XIII. Fejezetben foglalt rendelkezéseket — hacsak egyes rendelkezésekből más nem következik — a törvényhatóság és a község (város) által választandó tisztviselőknek, elöljáróknak, bizottsági, képviselőtestületi és választmányi tagoknak választására is alkalmazni kell. (2) A 198. §-ban meghatározott büntetés alá esik az is, aki a 171. és a 172 §-ban meghatározott cselekményt olyan célból követi el, hogy a törvényhatósági vagy a községi legtöbbadó-