Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

50 315. szám. tények megjelölése mellett a tanú nevét, foglalkozását és lakását már a panaszban be kell jelenteni. (2) A panaszlók kötelesek a budapesti m. kir. központi állampénztárnál, mint bírói letéthivatalnál, a megtámadott képviselő (pótképviselő) költségeinek fedezésére 1.000 pengőt letenni. A letételt a panasz beadásakor igazolni kell. (3) A közigazgatási bíróság a bizonyítás elrendelése előtt a megtámadott képviselő (pótképviselő) indokolt kérelmére végzésben kötelezheti a panaszlókat, hogy az előző bekezdés értelmében letett biztosítékot — záros határidő alatt — a végzésben meghatározott összeggel, legfeljebb azonban 3.000 pengőre egészítsék ki. 131. §. A panaszlók nemcsak az egész választásnak, hanem meghatározott személy (képviselő, illetőleg pótképviselő) megválasztása érvénytelenségének megállapítását is kérhetik azon az alapon, hogy az illetőre a 126. §. (1) bekezdése 1., 3. vagy 4. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok merült fel. 132. §. (1) A panaszlók a választás érvénytelenségének megállapítása helyett a választás megállapított eredményének kiigazítását és ezen az alapon a választás törvényes eredményeképpen más jelöltnek (jelölteknek) képviselővé (pótképviselővé) kijelentését kérhetik azon a címen, hogy a választási biztos a választás eredményét törvényellenesen vagy helytelenül állapította meg. (2) A bíróság hivatalból is kiigazítja a választás eredményét, ha a leadott szavazatok összeszámításában hiba fordult elő, vagy ha egyes szavazatok érvényesnek elfogadása vagy érvénytelennek nyilvánítása törvényellenes volt. (3) Az (1) bekezdésen alapuló kérelmet arra az esetre, ha a választás törvényes eredményét nem lehetne megállapítani, Össze lehet kapcsolni a választás érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelemmel. 133. §. (1) Az országgyűlési képviselőválasztások felett a bíráskodást a m. kir. közigazgatási bíróság gyakorolja. A bíróság eljáró tanácsát lehetőleg a közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának tagjaiból kell megalakítani. A bíróság eljáró tanácsának nem lehet tagja az, aki az országgyűlés felsőházának tagja. Az ítélet hozatalában csak az vehet részt, aki a tanács tagjaként vagy póttagjaként a tárgyalás egész folyamán jelen volt. (2) A tanács összeállítására és a bíróság előtti eljárásra — ha a jelen törvényből más nem következik — az 1896 : XXVI. törvénycikk rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. Nem járhat el a bíró az 1911 :

1. t.-c. 59. §-ában felsorolt eseteken felül akkor sem, ha a megtámadott választásban, mint választó részt vett, vagy abba egyébként befolyt, továbbá ha oly személlyel van az idézett §. 2., 3. és 4. pontjában megállapított viszonyban, akinek cselekménye folytán a választás érvénytelenségének megállapítását kérik. (3) A közigazgatási bíróság a panaszokat lehetőleg beérkezésük sorrendjében soronkívül, a legrövidebb idő alatt köteles tárgyalás alá venni és lehetőleg egy éven belül ítélettel befejezni. 134. §. (1) A közigazgatási bíróság a panaszt az 1896 : XXVI. t.-c. 104. §-ának a) pontjában megjelölt okon felül visszautasítja, ha a panasz a jelen törvény 128. §-ának vagy 130. §-a (2) bekezdésének nem felel meg, vagy ha a panaszlók szabatos kérelmet nem terjesztettek elő, vagy azokat a tényeket, amelyek miatt a választást érvénytelennek tartják, nem adták elő, vagy az azok igazolására szolgáló bizonyítékaikat nem sorolták fel, vagy végre, ha a panaszirat nyelvére és aláírására vonatkozó rendelkezést nem tartották meg. (2) Ha a panaszt a bíróság az 1896 : XXVI. t.-c. 105. §-a szerint meghatal-