Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 41 kezűleg aláírt írásbeli utasítására szün­tetheti be. 109. §. (i) Ha a szavazás lezárása előtt olyan akadály támad, amely miatt a szavazást szabályszerűen foly­tatni nem lehet, a szavazatszedő kül­döttség elnöke belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elhárításáig a szavazás folytatását felfüggeszti ; a szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban folytatni kell. A szavazás felfüggesztését és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. ( 2 ) A szavazásnál használt urnát az elnök a felfüggesztés tartamára le­pecsételi. A bizalmi egyének szintén alkalmazhatnak pecsétet. (3) Ha a felmerült akadály miatt fel­függesztett szavazást tizenkét óra le­folyása után sem lehet folytatni, a szavaz at szedő küldöttség elnöke félbe­szakítja a szavazási eljárást. 110. §. (1) A szavazás befejezése után, — akár szabályszerű lezárással (107. §.), akár beszüntetéssel ( 108. §.) ért véget a szavazás — úgyszintén a szava­zási eljárás félbeszakítása esetében (109. §. (3) bek.) a szavazat szedő küldöttség elnöke a küldöttség többi tagjának és a bizalmi egyéneknek jelenlétében az urnát felnyitja, a lezárt borítékokat az urnából kiveszi, felbontatlanul meg­számlálja és a szavazásról vezetett rova­tos ívek alapján a leszavazott választók számával egybeveti. Ha ez a szám a borítékok számával ismételt megszám­lálás után sem egyezik, ezt a körül­ményt jegyzőkönyvbe veszi. (2) Az előző bekezdésben megszabott eljárás után a szavaz átszedő küldöttség elnöke minden borítékot egyenkint fel­bont, kiveszi belőle a szavazólapot és hangosan kijelenti, hogy a szavazat melyik képviselőjelöltre, illetőleg lajst­romra esett és a szavazólapot felmu­tatja. A szavazólapot a szavazatszedő küldöttség tagjai és a bizalmi egyének megtekinthetik. (3) A szavazatok feljegyzésére min­den képviselőjelölt, illetőleg lajstrom számára külön jegyzéket kell nyitni és ebbe be kell vezetni minden szavazatot úgy, hogy az ugyanarra a képviselő­jelöltre, illetőleg lajstromra esett első szavazatot 1, a másodikat 2, a harma­dikat 3 számmal kell jelölni és így tovább. (4) Érvénytelen és a szavazás ered­ményének megállapításánál nem vehető számba a szavazat, ha : 1. a szavazólapot ismertető jellel el­látott borítékban, vagy nem a hiva­talos borítékban adták le ; 2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólapot használták ; 3. a szavazólap az elnöki jelzésen kívül más ismertető jellel van ellátva ; 4. a szavazólapon egy képviselőjelölt, illetőleg lajstrom sincs, vagy egynél több képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve ; 5. a szavazólapon a keresztjel olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik képviselőjelöltre, illetőleg lajst­romra szavazott ; 6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz ; 7. ugyanegy borítékban több sza­vazólap találtatott és azokon külön­böző képviselőjelöltek, illetőleg lajst­romok vannak megjelölve ; 8. a szavazólap és a boríték, vagy valamelyikük nincs elnöki névjegyzés­sel (kézjeggyel) és betűvel ellátva (104. §. (1) bek.), vagy a szavazólapra és a hozzátartozó borítékra vezetett elnöki név jegyzés és betű nem egyező. (5) Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha vala­mennyin ugyanaz a képviselőjelölt, illetőleg lajstrom van megjelölve, egy szavazatnak számít. (6) A szavazatok érvényessége tekin­tetében a szavazatszedő küldöttség tagjai és a bizalmi egyének a szavazat feljegyzése előtt kifogást tehetnek. (7) Az előbbi bekezdés értelmében tett kifogások felett, valamint álta­lában a szavazatok érvényessége kér­désében a szavazatszedő küldöttség elnöke dönt. Felsőházi iromány. 1935—1940. VII. kötet. G

Next

/
Thumbnails
Contents