Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 39 szedő küldöttség helyettes elnöke az alatt az idő alatt is végezheti, amikor nem ő elnököl. (2) A szavazatszedő küldöttség el­nöke a szavazólapok két-két példá­nyát —• a szavazás megkezdése előtt — a bizalmi egyének rendelkezésére bocsátja. 105. §. (1) A szavazás az egyes kép­viselőjelöltekre, illetőleg lajstromokra történik. A szavazó által a lajstromon tett változtatást figyelmen kívül kell hagyni. (2) A szavazat leadása azzal kezdő­dik, hogy a választó a szavaz átszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az előző §. (1) bekez­dése értelmében megjelölt és előkészí­tett szavazólapok és borítékok közül egy szavazólapot és borítékot és az elnöktől egy iront vesz át. (3) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes vá­lasztásnál (58. §. (3) bek.) a kétféle szavazásra jogosult választó mind a kétféle szavazólapból és borítékból vesz át egyet-egyet. (4) A választó kérésére az elnök kö­teles megmagyarázni, hogy a szavazás miként történik. (5) A választó ezután az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt a képviselő­jelöltet, illetőleg lajstromot, akire, ille­tőleg amelyre szavazni akar, a szavazó­lapon a képviselőjelölt neve, illetőleg a lajstrom felett lévő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Ezután visszamegy a küldött­séghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki ezt felbontatlanul és úgy, hogy a küldött­ség minden tagja szemmel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi. (e) Az a választó, akit testi fogyat­kozás gátol abban, hogy azt a kép­viselőjelöltet, illetőleg lajstromot, akire, illetőleg amelyre szavazni akar, a sza­vazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezüleg helyezhesse a borítékba és adhassa át az elnöknek, kísérő segítségével élhet. (7) Az elrekesztett fülkében azalatt, amíg a választó ott van, — az előző bekezdésben említett kísérőn kívül — senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet, vagy be nem tekinthet. Az elrekesztett fülkébe az elnök csak elkerülhetetlen szükség esetében, más személy pedig csak az elnök engedé­lyével léphet be. (s) Azt a választót, aki az elrekesz­tett fülkében hosszabb ideig tartóz­kodik, mint amennyi a szavazólapba a képviselőjelölt, illetőleg lajstrom meg­jelölésére és a szavazólapnak a borí­tékba helyezésére kétségtelenül ele­gendő, az elnök csengővel vagy más alkalmas jellel szavazata leadására fi­gyelmezteti. Ha a választó szavazatát figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szava­zásra. A szavazástól ily módon egye­lőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik. (0) Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertető jellel ellátott borí­tékban, vagy nem hivatalos boríték­ban, vagy boríték nélkül akar leadni, továbbá annak a választónak szavazó­lapját, aki az elnök felliívására sem megy az elrekesztett fülkébe, az elnök nem fogadhatja el. (10) A választó az iront a lezárt boríték átadásával egyidejűleg az elnök­nek köteles visszaadni. (11) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes vá­lasztásnál (58. §. (3) bek.) az (5)—(10) bekezdés rendelkezései a kétféle sza­vazásra egyaránt irányadóak. 106. §. (1) A Budapest székesfővá­rosi választókerületekben, a budapest­környéki választókerületben és azok­ban a törvényhatósági jogú városok­ban, amelyeknek területén egyéni vá­lasztókerületeket nem kell alakítani, az olyan szavazókörben, ahol a név­jegyzékbe felvett választók száma a

Next

/
Thumbnails
Contents