Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 37 (s) A küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatározott számban bocsáttassanak be a szavazóhelyiségbe és onnan szavazatuk leadása után azonnal távozzanak. (4) Azt, aki a rend ellen vét vagy az e törvény értelmében tett jogos intézkedésnek nem engedelmeskedik, az elnök rendreutasítja, ismételt rendreutasítás esetében pedig a szavazóhelyiségből kitiltja. Az elnök által kitiltott választó, ha még nem szavazott le, szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik. (5) Ha a szavazási eljárásnál közreműködő valamelyik közeget kellett kitiltani, helyettesítéséről a szavazatszedő küldöttség elnöke gondoskodik. 99. §. (1) A választót a szavazásnál rábeszélni, vagy más módon befolyásolni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, ez is csak feladatának korlátai között. (2) A szavazóhelyiséget magában foglaló egész épületben és annak a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén is tilos a választókat rábeszélni és általában bármi olyat cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja. (3) A választáshoz, illetőleg a szavazáshoz botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt vinni tilos. 100. §. (1) A szavazás alapjául a választás évére érvényes névjegyzék hiteles példánya szolgál. Ennek a szavazás egész tartama alatt a küldöttségnél kell lennie. (2) Csak az szavazhat, aki ebbe a névjegyzékbe fel van véve. A szavazatszedő küldöttség elnöke, helyettes elnöke, jegyzője és helyettes jegyzője, a bizalmi egyének, a külön megbízottak, valamint az írásbeli tennivalók végzésére kirendelt segédszemélyzet, ha az illető választókerület névjegyzékébe fel vannak véve, abban a szavazókörben, amelyben működnek, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve. (3) Nem bocsátható szavazásra : 1. akinek személyazonossága nincs megállapítva ; 2. akiről közokirattal beigazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesztette vagy, hogy a 27. és a 28. §-ok rendelkezései értelmében a választójogból ki van zárva ; 3. akineR a 26. §. rendelkezései értelmében nincs választójoga ; 4. aki ugyanannál a választásnál más választókerületben vagy más szavazókörben már szavazott. (4) Azt, akinek személyazonossága különben kétségtelenül megállapítható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozásának) vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg a névjegyzékbe történt ilyen bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból. (5) Ha a szavazatszedő küldöttség elnöke arról győződik meg, hogy valaki másnak neve alatt szavazott, vagy ezt megkísérelte (186. §.), erről a tettes pontos személyi adatainak feltüntetésével azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni és azt — a büntető eljárás folyamatba tétele végett — a választás befejezése után haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes kir. ügyészséghez. 101. §. (1) A szavazásról rovatos íveket kell vezetni és ezekben fel kell jegyezni a szavazó családi- és utónevét, a választói névjegyzék megfelelő sorszámát és azt, hogy szavazott. A szavazási rovatos íveket össze kell fűzni és az összefűzés helyén hivatalos pecséttel kell lepecsételni. (2) A választók névjegyzékében a választó neve mellé — a jegyzet rovatban — szintén fel kell jegyezni, hogy a választó leszavazott. (3) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58. §. (3) bek.) az előző bekezdésekben említett tennivalókat a kétféle szavazásra vonatkozóan külön-külön kell elvégezni.