Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.
Irományszámok - 1935-315
315. szám. 31 kébe a bejelentés időpontjában fel vannak véve. (2) Az (1) bekezdésben említett bejelentésnek tartalmaznia kell a párt pontos nevét és a képviseletére jogosult központi szerv tagjainak nevét, valamint a párt célkitűzéseinek részletes ismertetését is. (3) A bejelentést az (1) bekezdés a) pontja esetében a párthoz tartozó legalább négy országgyűlési képviselőnek, b) pontja esetében pedig a választók névjegyzékébe felvett legalább négy választónak kell sajátkezűleg aláírnia. Az aláírásokat kir. közjegyzővel kell hitelesíttetni. (4) A bejelentéshez csatolni kell : a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a képviselőház elnökének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a párt az (1) bekezdés a) pontjában kikötött kelléknek megfelel ; b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott megjelölt számú választóknak írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a bejelentett pártnak tagjai; (5) Az előző bekezdés b) pontja esetében a választók aláírását és a választójogosultságukat igazoló választói névjegyzékkivonatokat hitelesíttetni kell. A hitelesítést kir. közjegyző, kir. járásbíróság, vagy a községi elöljáróság, városokban a polgármester, illetőleg az általa megbízott tisztviselő végezheti. A hitelesítés díj- és illetékmentességére vonatkozólag a 81. §. (1) bekezdésének a rendelkezései az irányadók. (a) A belügyminiszter a bejelentések tárgyában legkésőbb 15 napon belül határozni és határozatát a bejelentőknek haladéktalanul megküldeni köteles. (7) A bejelentés tudomásulvételét megtagadó határozatot meg kell indokolni. A belügyminiszternek a tudomásulvételtmegtagadó határozata ellen a bejelentők a kézbesítés napját követő naptól számított 15 nap alatt panasszal fordulhatnak a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panasz felett soronkívül, legkésőbb azonban 15 nap alatt dönteni köteles. (s) A belügyminiszter az általa tudomásul vett bejelentésekről, úgyszintén azokról a bejelentésekről, amelyekre nézve a közigazgatási bíróság megállapítottaj hogy a törvényben előírt követelményeknek megfelelnek, a képviselőház elnökét és a központi választmányokat értesíti. A központi választmányok a bejelentésekről nyilvántartást vezetnek és választás kitűzése alkalmával a nyilvántartás másolatát a választási biztosoknak megküldik. (9) Az előző bekezdés értelmében országos pártként nyilvántartott párt ezt a jellegét elveszti akkor, ha az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a párt tagjaiként legalább négy országgyűlési képviselőt nem választottak meg. Ilyen esetben a belügyminiszter- a párt országos jellegének megszűnése tárgyában — az országgyűlési képviselők igazolása után, ha pedig a párt országos jellegének megszűnésére a választások ellen esetleg beadott közigazgatási bírósági panasz elbírálására kihatással lehet, ennek elbírálása után —legkésőbb 15 nap alatt határoz. A határozat ellen a párt a képviseletére jogosult központi szerv útján panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. (10) Az a párt, amelynek országos jellegét nyilvántartásba vették, — a (9) bekezdésben említett esettől elte- • kintve — ezt a jellegét továbbra is megtartja és a későbbi országgyűléseken újabb bejelentésre nem köteles. 83. §. (1) Minden választó csak egy ajánlásban vehet részt, kivéve, ha az általa aláírt ajánlás — vagy azért, mert a jelölt visszalépett, vagy azért, mert az ajánlást a választási biztos visszautasította — hatálytalanná vált. (2) Az aláírás hitelesítése előtt a hitelesítő az aláírót figyelmeztetni köteles arra, hogy több ajánlási ív aláírása büntetés alá esik. (3) Az ajánló az ajánlási nyilatkozatot aláírásának hitelesítése után nem vonhatja vissza.
