Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

12 315. szám. lésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított tizenöt év, ha az elítélés nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt történt vagy ha az elítélés más esetében a bíróság az elítéltet szigorított dologházra vagy két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre ítélte ; tíz év, ha az utóbb említett esetben a kiszabott büntetés két évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésbüntetés ; 2. akit nyereségvágyból elkövetett vétség, vagy az 1878 : V. t.-c. (Btk.) 131. §-ának első bekezdésében, vagy 135.§-ában meghatározott vétség, vagy 154., 156., 158. §-ában meghatározott lázadás vétsége, vagy a 171—174. §-ában meghatározott izgatás, vagy az 1913 : XXI. törvénycikkbe ütköző vétség, vagy az 1913 : XXXIV. t.-c. 2. és 3. §-ába, vagy az 1914 : XL. t.-c. 4. §-ánakelső bekezdésébe, vagy az 1921 : III. törvénycikkbe, vagy az 1930 : III. t.-c. 69. §-ába ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek, a szabadságvesztésbüntetés vagy a dologházi őrizet kiállásától, illetőleg a pénzbüntetés megfizetésétől, végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított öt évig ; 3. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben meghatározott idő alatt ; 4. akit a jelen törvény 209. §-ának b) pontja alapján fegyelmi úton jogerősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt évig ; 5. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt ; 6. akire nézve bíróság vagy más hatóság — törvényes hatáskörében — megállapította, hogy háború idején (1930:11. t.-c. 4. §., 1930:111. t.-c. 97. §.) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állapították meg, vagy hogy háború idejében az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár szóval, iratban, képes ábrázolatban vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta. (2) A büntetés végrehajtása tekintetében gyakorolt kegyelem csak abban az esetben terjed ki a választói jogosultságból kizáró okra, ha a kegyelmi elhatározás azt kifejezetten elrendeli. 29. §. Minden elsőfokú bíróság és más hatóság köteles azt a határozatot, amely a 27. és a 28. §-okban felsorolt kizáró okok valamelyikét megállapítja, jogerőre emelkedése után azonnal az érdekelt személy lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság központi választmányának megküldeni. A központi választmány azt szavazókörönként nyilvántartásba foglaltatja, magát a határozatot pedig az illetékes községi elöljáróságnak, illetőleg polgármesternek megküldi. IV. Fejezet. A választók névjegyzéke. 30. §. (1) Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell készíteni. (2) A választók névjegyzékét a központi választmány készíti el. (3) A névjegyzék készítéséhez szükséges előmunkálatokat nagy- és kisközségekben a községi elöljáróság, városokban a polgármester végzi. Budapesten a polgármester ezt a feladatkörét a székesfővárosi statisztikai hivatal útján látja el. (4) A névjegyzéket választókerületenként és azokon belül községenként, illetőleg szavazókörönként elkülönítve kell összeállítani, még pedig : nagyés kisközségekben a választók nevének szoros betűrendjében ; városokban az utcanevek betűrendjében és a házszámok növekvő sorrendjében, házanként és ezeken belül a választók nevének szoros betűrendjében. (5) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választó családi- és utónevét,