Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 103 hogy a szétosztás az egyes törvényhatóságok területére és lakosságának számára tekintettel lehetőleg arányosan történjék. A 7. §-JIQZ. Ennek a §-nak a szavazókörökre vonatkozó rendelkezései megfelelnek az 1925 : XXVI. t.-c. 13. §-a(*)—(Ö) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek. A 8. §'-hoz. Ez a .§. a jelenlegi állapottal szemben azt a lényeges változtatást tartalmazza, hogy míg ezidőszerint az egy képviselőt választó kerületekben a megválasztáshoz a leadott szavazatok általános többsége szükséges, addig a törvényjavaslat szerint viszonylagos többség elegendő, azzal a korlátozással azonban, hogy a megválasztáshoz a leadott szavazatoknak legalább 40%-a szükséges. Ezt a változtatást azért vezettük be, mert azt igazságosabbnak tartjuk az általános többségi rendszernél. Külföldön is, ahol egyéni kerületi választás van, túlnyomóan a viszonylagos többségi rendszert követik. A lajstromos választókerületekben az arányos képviseleti rendszer alkalmazásáról az indokolás általános részében már szóltunk. A 9. §-hoz. Lajstromos választókerületekben a pótképviselők választása természetszerű, mert ez az arányos képviseleti rendszer lényegével együtt jár. Üj dolog azonban az, h^gy ennek a szakasznak a rendelkezése szerint az egyéni választókerületekben is kell pótképviselőket választani; mégpedig — amint később a 71. §. rendelkezéséből kitűnik •— minden képviselő után egy-egy pótképviselőt. Ennek a rendelkezésnek a felvételét azért tartottuk helyesnek, hogy egy-egy országgyűlési ciklus tartamára a választóközönség részére lehetőleg nyugalmat biztosítsunk. A 10. §-hoz. Ennek a §-nak a titkos szavazásra vonatkozó rendelkezését az indokolás általános részében okoltuk meg. A §-nak a szavazás kötelező voltára vonatkozó rendelkezése megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 14. §-ában foglalt rendelkezésnek. A kötelező szavazás intézményének, amely egyes külföldi államokban régebbi idő óta eléggé elterjedt, ma már egész irodalma van. Minthogy azonban nálunk 1918. óta (1918 : XVII. t.-c. 153. §.) titkos szavazás esetében a választójog kötelező gyakorlását minden választójogi jogszabályunk elrendelte, ennek a kérdésnek elméleti szempontból való fejtegetésére felesleges volna kitérnünk. A 11. §-hoz. A törvényjavaslatnak az országgyűlési képviselői megbizatás időtartamára vonatkozó rendelkezése megfelel a jelenlegi állapotnak {1925:XXVI. t.-e. 177. §.). //. Fejezet. A központi választmány. A 12. §-hoz. A központi választmány, mint az országgyűlési képviselőválasztások előkészítésére hivatott szerv, közel kilencévtizedes múltra tekint vissza. Ennek a múltnak tapasztalatai sokszorosan beigazolták, hogy ez az intézmény minden tekintetben alkalmas feladatainak betöltésére. Éppen ezért ez a törvényjavaslat is fenntartja —- alapjellegében érintetlenül —• a központi választmány intézményét és csak annyiban változtat a jelenleg hatályos jogállapoton, amennyiben azt a törvényjavaslat 4. §-ában lefektetett rendszer megkívánja, illetőleg amennyiben az célszerűségi okokból, vagy a szabályozás tökéletesbítése érdekében szükségesnek mutatkozik. Az országgyűlési képviselők választásának a törvényjavaslat 4. §-ában foglalt rendelkezéseivel függ Össze a 12. §. (i) bekezdésének az 1925 : XXVI. t.-c. 15. §-ának (i) bekezdésében kimondott szabálytól való az az eltérése, hogy csak törvényhatóságokban kell központi választmányt alakítani. Az új rendszer következtében ugyanis az országgyűlési képviselők választásának a törvényhatósági