Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

4 315. szám. Heves vármegyében 9 Jász-Nagykun Szolnok vármagyé­ben 14 Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyékben 6 Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék­ben 8 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyé­ben 35 Somogy vármegyében 12 Sopron vármegyében és Sopron thj. városban együtt 6 Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék­ben 10 Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyékben 6 Tolna vármegyében 7 Vas vármegyében 8 Veszprém vármegyében 7 Zala vármegyében 11 Zemplén vármegyében 5 Budapest székesfővárosban 27 Debrecen thj. városban 3 Győr thj. városban 2 Hódmezővásárhely thj. városban 2 Kecskemét thj. városban 2 Miskolc thj. városban 2 Pécs thj. városban :.. 2 Szeged thj. városban 3 5. §. (i) A belügyminiszter rendelet­tel állapítja meg : a) a 2. §-ban említett törvényhatósá­gok területén az egyéni választókerü­letek számát, azok területét és szék­helyét ; b) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén a lajstromos választókerü­letek területét és székhelyét, valamint Budapest székesfővárosban a választó­kerületek területét (3. §. (2) bek. a) és c) pontja) ; végül c) az egyes lajstromos választókerü­letekben választandó országgyűlési képviselők számát. (2) A budapestkörnyéki lajstromos választókerület területén egyéni vá­lasztókerületeket alakítani nem lehet. (3) A belügyminiszter az (1) be­kezdés alapján kiadott rendeletét az országgyűlésnek bemutatni köteles. (4) A bemutatott rendeletet . csak törvény útján lehet megváltoztatni. 6. §. (1) A választókerületeket sza­vazókörökre kell felosztani. A szavazó­köröket úgy kell megalakítani, hogy Budapest székesfővárosban, továbbá azokban a törvényhatósági jogú váro­sokban, amelyeknek területén egyéni választókerületet nem kell alakítani (2. §.), valamint a budapestkörnyéki választókerület területén levő megyei városokban ezernél, a többi városban, valamint a nagy- és kisközségekben pedig hatszáznál több választó lehető­leg ne legyen egy-egy szavazókörben. (2) Rendszerint minden község egy szavazókört alkot. Azt, hogy a vá­rosokban és azokban a községekben, ahol a választók száma a hatszázat je­lentékenyen meghaladja, hány szava­zókört kell alakítani, a belügyminisz­ter állapítja meg. (3) A belügyminiszter által meg­állapított számú szavazókörök beosz­tása és a beosztás esetleges megvál­toztatása a községi elöljáróság, illető­leg a polgármester feladata. A köz­ségi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles a belügyminiszter rendeleté­nek vétele után haladéktalanul a köz­ség (város) területén — utcák, terek, esetleg házszámok (puszták, tanyák, lakott helyek) szerint elhatárolva, a terület és a választók számának ará­nyosságára figyelemmel — a megálla­pított számú szavazókört megalakítani. (i) A községi elöljáróságnak, illetőleg a polgármesternek a szavazókörök meg­alakítása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye a köz­ponti választmányhoz. A fellebbezést legalább ötven olyan választónak kell aláírnia, aki a város, illetőleg a község területén az országgyűlési képviselő­választók névjegyzékébe fel van véve. A központi választmány további jog­orvoslat kizárásával végérvényesen ha­tároz. (0) A szavazókörök beosztását csak különösen fontos okból lehet megvál­toztatni. Az új beosztás — az azt meg-

Next

/
Thumbnails
Contents