Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-269
269/ szám. 65 bályoztatnék, hogy mindenik választási (érdekeltségi) csoport egy-egy tagot választ és ezenfelül egy tagot az országos mezőgazdasági kamara elnökségének tagjai közül kell megválasztani. Ilyen megoldás mellett ugyanis az országos mezőgazdasági kamara részéről választott felsőházi tagok száma az eddigi hattal szemben nyolc lenne. Már ebből az okból is olyan megoldásra kell törekedni, amely nemcsak összhangban van az érdekképviseleti gondolat lényegével, hanem egyúttal a lehető legkisebb mértékben okoz eltolódást egyfelől az országos mezőgazdasági kamara és másfelől más érdekképviseleti szervezetek között a felsőházi tagok arányában. Ilyen megoldásként olyan rendelkezés megállapítása kínálkozik, amely az országos mezőgazdasági kamara részére az 1937 : XVII. törvénycikkben meghatározott mind a hét érdekeltségi csoportnak megadja a jogot arra, hogy a felsőházba tagot válasszon, egyúttal azonban megszünteti hatályos jogunknak azt a rendelkezését, amely egy tagsági helyet a felsőházban a mezőgazdasági kamara elnöksége részére tart fenn. Az országos mezőgazdasági kamara elnöksége részére felsőházi tagság mellőzhető már annak következtében is, mert semmi akadálya nincs annak, hogy az elnökség valamelyik tagját (az országos mezőgazdasági kamara elnökét vagy valamelyik alelnökét) a megfelelő érdekeltségi csoport válassza meg felsőházi tagul ; ezenfelül pedig a kamara elnöksége részére biztosított felsőházi tagságot az érdekképviseleti gondolat különben sem követeli meg. Nincs is ilyenfajta szabályozás más érdekképviseletek részéről választott felsőházi tagok tekintetében ; az ilyen szabályozásnak következetesen csak a méltóságon vagy hivatalon alapuló felsőházi tagság körében lehet helye, erre azonban az országos mezőgazdasági kamarának egyébként is kielégítő módon biztosított felsőházi képviselete mellett szükség nincs. Az országos mezőgazdasági kamara érdekeltségi csoportjai számának megnövekedése következtében az országos mezőgazdasági kamara részéről választott felsőházi tagok száma eggyel több lesz, mint amennyit a hatályos jog megállapít. Ennek kellő indoka a mezőgazdaság nagy országos jelentősége, amely újabban mindinkább kifejezésre jut és elismerésre talál. Fentebb már részletesen kifejtettük, hogy az 1937 : XVII. t.-c. 2. és 17. §-a az országos mezőgazdasági kamara érdekeltségi csoportjainak választása körében az 1920 : XVIII. törvénycikkhez képest lényeges változtatásokat tartalmaz. Ezekkel a lényeges változtatásokkal ellentétben lenne, ha az országos mezőgazdasági kamarát a felsőházban még hosszabb ideig az 1920 : XVIII. t.-c. 4. §-ára alapított rendelkezéseknek megfelelően választott tagok képviselnék. Ezért szükséges a javaslatban e tekintetben olyan rendelkezésről gondoskodni, amely az új törvény hatályosulását a lehető legrövidebb idő alatt biztosítja. A javaslat ezt az időpontot az 1939. évi január hó 1. napjában kívánja megállapítani s ettől az időponttól kezdve az országos mezőgazdasági kamara részérői választott mindenik felsőházi tag tagságát az új törvény alapján fogja elnyerni. Ilyen látszólag távolabbi időpontot kellett megállapítani annak következtében, mert az 1937 : XVII. t.-c. 24. §-a alapján az országos mezőgazdasági kamara csak az 1938. év első felében fog az 1937 : XVII. törvénycikk szabályai szerint újjáalakulni és így nincs mód arra, hogy az újjáalakult szervezet a felsőházi tagokat ezt megelőző időpontban válassza meg. Viszont az 1926 : XXII. t.-c. 7. §-a értelmében a választáson alapuló felsőházi tagság mindenkor január hó 1. napjával veszi kezdetét, nem lenne tehát helyénvaló olyan rendelkezés, amely az országos mezőgazdasági kamara részéről választott felsőházi tagok tekintetében más időpontot állapít meg. Az országos mezőgazdasági kamara részéről ezidőszerint megválasztott felsőházi tagok egyrészének tagsági joga a hatályos jog szerint már az 1938. évi január Féh&hézi iromány. 1935—1540. VI. tötet. 9
