Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-263
34 263. szám. hadirokkant kéményseprő segédeknek a kéményseprő iparengedély kiadásánál előnyben részesítését. A közszolgálatban álló tisztviselők létszámcsökkentéséről szóló 1923 : XXXV. t.-c. 1. §-ának utolsó bekezdése kimondja, hogy hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva tisztviselőt csak saját kérelmére lehet elbocsátani. Az 1924 : XIV. törvénycikk gondoskodik a világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről. A rokkantellátási adóról szóló 1925 : LXVIII. t.-c. 2. §-a értelmében mentesek az adó alól az. ellátás tartama alatt a pénzbeli ellátásban részesülő vagy végkielégített hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ; 5. §-ának (5) bekezdése értelmében pedig a Károly csapatkeresztesek az adótételek felét fizetik. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 4. §-ának harmadik bekezdése mind a vármegyei, mind a thj. városi törvényhatósági bizottságbari a vitézi rend részére érdekképviseleti alapon tagságot biztosít. A honvédség stb. kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánszolgálatban alkalmazásáról szóló 1931 : III. t.-c. 20. §-a értelmében a vitézi rend tagjait, a hadviselteket és hadirokkantakat a közszolgálatban való alkalmazásnál elsőbbség illeti meg. Az 1933 : VII. törvénycikk a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról s különböző előnyökben részesítéséről gondoskodik. A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló 1936 : XXVII. t.-c. 46. §-ának (1) bekezdése és 47. §-ának (2) bekezdése értelmében a vitézi rend tagjait, a hadirokkantakat, a hősi halottak és a hadigondozottak fiü-leszármazóit, az arany és ezüst vitézségi érem tulajdonosait, a tűzharcosokat és általában, a háborúban vagy békében katonai szolgálatot teljesített egyéneket a telepítés során földhözj utt at ásnál előnyben kell részesíteni. Az 1919. évi 188.366. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a hadviselt tanárjelöltek tanulmányi veszteségeinek ellensúlyozása érdekében a katonai szolgálat teljesítése következtében veszített féléveknek a tanulmányi időbe való méltányos beszámítását biztosította és az ú. n. kommunizmus alatt letett vizsgák érvényesítését lehetővé tette. Az 1.910/M. E.—1920. számú kormányrendelet II. fejezetének 3. §-a a kereskedelmi és ipari vállalatokban alkalmazott tisztviselők és kereskedősegédek felmondási idejét, III. fejezetének 9. §-a pedig végkielégítése szempontjából a világháború alatt teljesített katonai szolgálat időtartamának figyelembevételét, IV. fejezete viszont a katonai szolgálatra való bevonulás előtt legalább egy éven át alkalmazásban állott ily alkalmazottaknak a szolgálatba való visszafogadását írta elő. A 6.650/1920. M. E. számú, a földbirtokreformról szóló 1920 : XXXVI. t.-c. 77. §-ával megerősített, kormányrendelet a vitézi rend tagjainak vitézi telekhez juttatását s a vitézi telek különleges jogállását biztosítja. Az 1922. évi 5.300/M. E. számú kormányrendelet, az 1922 : VI. t.-c. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, nyugdíjba beszámítható átmeneti személyi pótlékot rendszeresített a világháború alatt általában legalább 12 havi arcvonalszolgálatot teljesített, legkésőbb 1918. évi október hó 31.-éig kinevezett, illetőleg megválasztott, valamint az 1881. évi január 1-je előtt született és a világháborúban a hadrakelt seregnél legalább 3 éven át szolgált állami, államvasúti és vármegyei tisztviselők részére. Ezt a rendelkezést utóbb a 7.000 /M. É.— 1925. számú kormányrendelet 45. pontja (1) bekezdésének o) és p) betűje alatt foglalt rendelkezés váltotta fel, amely szerint a világháborúban legalább 12 havi arcvonalbeli szolgálatot teljesített állami és vármegyei tisztviselőket, gyakornokokat, kezelőket és altiszteket nyugdíjba be nem számítható hadipötlék illeti még/Hasonló
