Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-300

300. szám. 261: felfüggesztő vagy hivatalvesztést ki­mondó ítélet hatálya alatt áll. (2) Ha az (1) bekezdés a) pontja ese­tében a bíróság jogerős, határozatban az igényjogosultat felmenti, vele szem­ben az eljárást megszünteti vagy őt csupán olyan bűncselekmény miatt ítéli el, amely nem esik a 13. § (1) be­kezdésének c) pontja alá, a visszatar­tott járadékot utólag folyósítani kell. Nincs helye a visszatartott járadék utólagos folyósításának arra az időre, amely alatt az igényjogosult szabadság­vesztésbüntetés végrehajtása alatt állt, ideértve azt az időt is, amelyet az igényjogosult letartóztatásával vagy vizsgálati fogságával a bíróság a jog­erősen kiszabott szabadságvesztés bün­tetésből kitöltöttnek vett. (:«) A 12. §. alkalmazásával megálla­pított járadéktörzs folyósítása szünetel arra az időre, amelyben az igényjogo­sultnak vagy vele élő házastársának a járadéktörzs két és félszeres összegét meghaladó évi tiszta jövedelme, illető­leg e jövedelemnek megfelelő hasznot hajtó vagyona vagy joga van. E §. alkal­mazásában nem vehető figyelembe az a házingatlan, illetőleg annak az a része, amely a járadékosnak és családjának lakhelyéül szolgál és ezek szükségletét meg nem haladja. A jövedelem, vagyon vagy jog értékelésére vonatkozó sza­bályokat a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve ren­delettel állapítja meg. (4) A (3} bekezdés szempontjából a hadirokkantellátást (1933 : VII. t.-c.) és az Intézettől élvezett járadékot figyelmen kívül kell hagyni. 15. §. (1) A jelen törvény hatályba­lépésétől számított öt év alatt beálló halál esetében haláleseti segély jár a 10. §. (1) bekezdésében meghatározott eseteken felül akkor is, ha a meghalt személy a törvény hatálybalépését meg­előző öt éven belül legalább két nap­tári évben tizenöt hetet töltött el gazdasági munka- (szolgálati) viszony­ban vagy utána a törvény hatályba­lépését követőleg legalább egy nap­tári évben biztosítási kötelezettség alapján tizenöt hétre járulékot lerót­tak. (2) A haláleseti segély 30 pengős törzsösszege ama évek után, amelyekre a munkavállaló után járulékot nem róttak le, nem emelkedik. A kötelező biztosítás céljára szolgáló fedezet. 16. §. A jelen törvényben szabá­lyozott kötelező biztosítás alapján járó szolgáltatásokat és a központi eljárási és ügyviteli költségeket fedezik : a) a biztosított munkavállalók já­rulékai ; b) a földadó alá eső ingatlanok tu­lajdonosainak (haszonélvezőinek, java­dalmasainak) hozzájárulása (birtoko­sok hozzájárulása) ; c) az állam hozzájárulása ; d) a törvényhatóságok hozzájáru­lása Ï ej a kihágások miatt kiszabott pénz­büntetésekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből az Intézetet illető összegek (32. § (e) bekezdése és 37. §). 1^* §• í 1 ) « munkavállalók járulék­fizetési kötelezettsége a munkába (szol­gálatba) lépés napjával kezdődik és a munka- (szolgálati) viszony megszűn­tével végződik. (2) A munkavállalói járulék összege naptári hetenkint 20 fillér, tekintet nélkül a héten munkában töltött na­pok számára. A járulékot abban az esetben, ha a munka- (szolgálati) vi­szony legalább egy hétig tart, a munka­adó, ha pedig ennek a viszonynak a tartama egy hétnél rövidebb, a munka­vállaló maga köteles leróni. Utóbbi esetben a munkavállaló a végzett mun­kát a munkaadóval igazoltatni tarto­zik. (3) A járulék összegét a-munkaadó a munkavállalónak a megfelelő biztosi-

Next

/
Thumbnails
Contents