Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-299

299. szám. 299. szám. A felsőház mentelmi bizottságának jelentése Szontagh Jenő felsőházi tag mentelmi ügyében. Tisztelt Felsőház! A bizottság az 514/1937. ein. számú rendelkezéssel hozzáutalt mentelmi ügyet letárgyalván, jelentését és javaslatát a következőkben terjeszti elő : A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1937. évi november hó 4. napján B. 4631/1937/9. szám alatt kelt és a budapesti kir. főügyész útján megküldött felterjesztésében Szontagh Jenő felsőházi tagot illetően az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ában meghatározott, a 3. §. második bekezdésének 1. pontja szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén a mentelmi jog felfüggesztését kéri. A felterjesztéshez csatolt iratokból megállapíthatóan a Budapesten előállított Nemzeti Újság című időszaki politikai lapnak 1937. évi február hó 28. napjáról keltezett számában »Ami az állástalanság mögött van« felírás alatt cikk jelent meg, amelynek szerzője a cikk felírása, a felelős szerkesztő nyilatkozata és a beszerzett kézirat szerint Szontagh Jenő felsőházi tag. A cikk az ifjúság elhelyezkedésének nehézségeivel foglalkozik és ezek okát főként abban látja, hogy a kellő tehetséggel nem bíró ifjak nagy anyagi áldozatok árán magasabb képesítést szereznek és az érdemesebbek, a rátermettebbek elől elzárják az érvényesülés útját. Erre való tekintettel szükségesnek tartja, hogy a nehéz felfogású, lusta és nyilvánvalóan tehetségtelen elemek már az iskolák alsóbb osztályaiban kirostáltassanak, majd ebben a vonatkozásban a következőket írja : »Aki nem fogadja el ezt az elvet, az vegye magának a fáradságot és nézzen utána, amint én utána néztem, hogy ezekből a szegény sorból kikerülő tanulók közül nincs-e számtalan olyan, aki csak úgy-ahogy csúszik át egyik osztályból a másikba, sőt aki elbukik, pótvizsgát tesz, vagy pláne ismétel. Nem egy olyan példát tudnék az életből elmondani, amikor odahaza az egész család kuporgat, nélkülöz és koplal csak azért, hogy az az egy tovább tanulhasson, hogy »úr« legyen belőle, de a magam tapasztalatából még olyant is, amikor az a béresgazda, akinek 7 másik gyereke rágta a száraz kenyeret odahaza, hogy a nyolcadik, — absolut nehéz fejű és tehetségtelen, a nyolc osztályból kettőt ismétlő — tovább tanulhasson, megtagadta a maga becsületes múltját, visszaélt a bizalommal és a költséget a kény ér adójától lopkodta össze. Most alkalmi munkás a faluban és gyönyörködik a fiában, aki »önkéntesen« és persze ingyen körmöl a községi irodában.« Az idézett tényállítás miatt Csernó Lajos hegyeshalmi lakos sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén feljelentést tett Szontagh Jenő ellen. Feljelentésében és vizsgálati indítványában előadja, hogy a cikkben említett béresgazda alatt ő értendő, mert a közleményben foglalt adatok reá találnak. Nem ugyan 7, de 8 gyermek atyja, közülök egyet taníttatott, szóbanlévő fia két osztályt