Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-276

276. szám. 107 Melléklet a 276. számú irományhoz. Indokolás „a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten, 1937. évi október hó 22. napján kelt magyar-finn egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. A legutolsó néhány év alatt Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak intézményes kiépítése, a meglevőknek szilárd és maradandó rendszerezése és újabb szervezése érdekében a velünk baráti viszonyban levő államok egész sorával kötöttünk kulturális egyezményt. Lengyelország, Olaszország, Ausztria és Németország után legutóbb a rokon Észtországgal kötött kulturális egyezmény került aláírásra s kerül becikkelyezés végett egyidejűleg az országgyűlés elé s most hasonló célból a másik északi test vér országgal, Finnországgal kötött kulturális egyezményt mutatom be. Mióta egy kitűnő magyar csillagász, Sajnovics János az 1770. évben, amidőn a napfogyatkozás megtekintésére utazott, északi útján felfedezte azt a rokoni kapcsolatot, amely a magyarságot évezredekkel ezelőtt elszakadt testvéreihez fúzi, észrevette a magyar és az észak-finnországi nyelvjárások rokonságát a család, a kezdetleges foglalkozások és szerszámok, valamint a számolás szókincsében, ez a rokonság a magyar szaktudósok, de általában a művelt magyar középosztály körében sokszerű megbeszélés és érdeklődés tárgya volt, de egészen egyöntetűnek és általánosnak tekinthető a meleg rokonérzésnek, a csodálattal határos tiszteletnek és megbecsülésnek az az érzelme, amelyet minden magyar ember mindig érzett Finnországgal és a finn nemzettel szemben, s azokkal a magasrendű eredményekkel szemben, amelyek ezt az országot és nemzetet számarányát messze meghaladó módon ékesítik, úgy a tudományok és a művészetek, mint a testi kiválóság és sportteljesítmények terén. A testvérnemzetek az ezredévek folyamán távol kerültek egymástól, de a földrajzi távolság a súrlódási felület hiányát is jelentette, az érintkezések eszmeibb, érdekmentesebb jellegét. Az a sajátos, kevésbbé politikai, mint inkább tudományos és érzelmi kapcsolat, amely Magyarországot Finnországhoz több mint baráti : rokoni szálakkal fűzi, megadja a kulturális együttműködésnek a maga sajátos keretét és tartalmát. A múlt század negyvenes éveitől kezdve nálunk már szerves munka indult meg északi rokonnépek viszonyainak kutatására. Reguly Antal, Hunfalvy Pál és Budenz József voltak az úttörői annak a munkának, amely a testvérnépek közötti ősi nyelvi kapcsolatok maradványainak felderítését tűzte ki célul. Szinnyei József, 14*