Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.
Irományszámok - 1935-220
220. szám. 25 és szociális igények fokozottabb kielégítésével, az utak karbantartásának többszükségletével, az üzemi jellegű intézmények (pl. dohányjövedék) kiadásainak a nagyobb forgalom és fogyasztás kapcsán előállott emelkedésével és az állami hivatalok, intézetek és intézmények leromlott felszerelésének utánpótlásával, illetőleg felújításával áll összefüggésben. Üj állami intézmények, elsősorban iskolák, szükségleteinek kielégítése szintén emeli a kiadásokat. A kiadási többletek egy része megfelelő bevétellel van ellensúlyozva. Egy részük egyébként arra vezethető vissza, hogy egyes állami intézmények, amelyek eddig bevételeiket részben közvetlenül kiadásaik fedezésére használták fel, a bruttó számadási rendszer elvénél fogva azokat a jövőben teljes egészükben beszállítják, aminek ellenében gondoskodni kellett kiadásaik megfelelő fedezéséről. A dologi és átmeneti kiadások az 1924/25. évben 28*2 %-át, az 1936/37. évben 29*4 %-át tették, ezúttal pedig 31*5 %-át teszik a közigazgatás kiadásainak. Az állami adósságok tőkeálladéka 1937. évi július l-jével 1.657*4 millió P-vel (az előző évben 1.868*4 millió P) van számításba véve, amiből 1.073*7 millió P (tavaly 1.191*4 millió P) külföldi, 583*7 millió P pedig (tavaly 677 millió P) belföldi állami adósság. Az állami adósságok összes tőkeálladéka tehát az előző költségvetéssel szemben 211 millió P-vel csökken, ami úgy adódik, hogy a külföldi adósságok tőkeálladéka 117*7 millió P-vel, a belföldi adósságok tőkeálladéka pedig a különbözettel, t. i. 93*3 millió P-vel kisebb. Az állami adósságok tőkeálladékának és szolgálatának vizsgálatánál kívánatosnak látszik az 1937/38. évi költségvetési adatokat összehasonlítani az 1931/32. év végén fennállott adatokkal, amelyek lényegileg az 1932/33. évi költségvetésben szereplő adatoknak felelnek meg. Az állami adósságok tőkeálladéka az állami üzemekre eső résszel együtt az 1931/32. év végén az 1932/33. évi költségvetés adatai szerint 1.621 millió P volt. Ha ugyanezeket a tételeket hasonlítjuk össze az 1937/38. évi költségvetés adataival, úgy ugyanazoknak a kölcsönöknek az álladéka 1.118 » P-re csökkent. A csökkenést képező 503 millió P-ből a valuták értékcsökkenésére esik 476 millió P, más okok, főképpen törlesztés folytán állott elő 27 » P. (Megjegyeztetik, hogy az 1932/33. évi költségvetés olykép állíttatott össze, hogy a font sterlingre szóló állami adósságok 1 angol font = 22*25 P árfolyamon számíttattak át). Az 1932. évi június hó 30,-ától kezdődőleg felvett új adósságok, illetőleg letétbe helyezett kincstári jegyek tőkeálladéka 539 » P amelyből kereken 100 millió P esik a külföldi adósságszolgálat helyettesítéséül letétbe helyezett kincstári jegyekre, 152 millió P pedig a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban felvett kölcsönökre, illetőleg vállalt könyvadósságokra, úgyhogy az egyéb kölcsönfelvételek 287 millió P-t tettek ki, ide értve a 76 millió P-t tevő beruházási kölcsönöket is. Ilymódon az 1937/38. évi tőkeálladék kitesz 1.657 millió P-t. Ezzel szemben az előző 1936/37. évi tőkeálladék a költségvetésben 1. 868 » P tehát a tőkeálladék az elmúlt évvel szemben 211 millió P-vel csökkent. Felsőházi iromány. 193í>—1940. V. kötet. &
