Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.

Irományszámok - 1935-214

16 214. szám. értelme körül netalán felmerülő kétségek eloszlatása végett főfelügyeleti hatóságukhoz forduljanak. A javaslat 5. §-a külön rendelkezést tartalmaz a külföldi államok tulajdonában levő és követségi célokra szolgáló épületek mentessége tekintetében. Már a házadóról és a fényűzési lakásadóról szóló 1922 : XXII. t.-c. 2. §-ának 1. bekezdése (3. pont) viszonosság esetében mentességet biztosit a házadó alól a követségi épületnek, amit megismétel a házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítását és végrehajtását tartalmazó 1927. évi 200. P. M. számú utasítás (1927. évi Rendeletek Tára 1.229. lap) 2. §.1. bekezdésének 3. pontja is. Ehhez hasonlóan egyes államokkal szemben már megállapított viszonosság a követségi palota mentességét a végrehajtás alól is biztosítja és ilyen viszonosság keletkezhetik még más államokkal szemben is. Ezeket a viszonossági nyilatkozatokat azonban a bíróságok és más hatóságok rendszerint nem ismerhetik, ezért minden esetben főfelügyeleti hatóságukhoz kell fordulniuk, amelynek erre vonatkozó nyilatkozata reájuk kötelező. A telekkönyvi rangsor, tehát a hitelezők érdekeinek megóvása végett azonban szükséges annak megengedése, hogy kétes esetekben, addig is, amíg megállapítást nyer, hogy a külföldi állam tulajdonában levő épület diplomáciai képviseletének céljára vagy e képviselet személyzetének elhelyezésére szolgál, vagy amíg a viszonosság fennállásának kérdése eldől, a bíróságnak módjában legyen a kielégítési vagy biztosítási végrehajtás elrendelése, de akként, hogy a kielégítési végrehajtás ne terjedhessen túl a követelés biztosításán. Az említett intézkedéseket természetesen hatályon kívül kell helyezni, mihelyt a mentesség fennállása megállapítást nyert. A javaslat 6. §-a hatályon kívül helyezi a javaslatban foglalt rendelkezésekkel ellenkező jogszabályokat, különösen pedig a Pp. 9. §-át és a Bp. 31. §-át, amelyeknek helyébe lép, de nemcsak a bírói hatáskörbe utalt polgári és büntetőügyekben, hanem általános érvénnyel, tehát a katonai bíróságok, valamint a közigazgatási és pénzügyi hatóságok elé tartozó eljárásban is. A javaslat 7. §-a a törvény hatálybalépését kihirdetésének napjához fűzi azért, mert a területenkívüliséggel kapcsolatban függőben levő ügyek szükségessé teszik ezeknek az új jogszabályoknak mielőbbi érvényesülését, különösen abból a szempontból, hogy a már jogerős határozatok alapján se legyen elrendelhető vagy folytatható olyan végrehajtás, amely ebben a törvényjavaslatban védett kiváltságokkal ellenkezik. Budapest, 1937. évi április hó 28. napján. Lázár Andor s. k., m. kir. igazságügy miniszter.