Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.

Irományszámok - 1935-227

227. szám. 171 kimutatott 26.772 P túlkiadás oka az, hogy a kölcsön szolgálatának fedezésérc a Külföldi Hitelek Pénztárába az 1935 : VIII. t.-c. alapján kibocsátott kincstári jegyek helyeztettek letétbe, amelyek magukban fog]alják e kölcsön szolgálatának az állami üzemekre eső részét is. Az üzemek helyett ily módon teljesített fizetés okozta a túlkiadást, amelyet azonban az üzemekkel szemben előírt követelés ellensúlyoz. A 8. »Az 1910. évi 4%-os magyar járadékkölcsön« rovaton felmerült 181.376 P és a 9. »Az 1891 : XXV. t.-c. alapján a szab. osztrák-magyar államvasúttársaság magyar vonalainak megváltásából származó adósság« rovaton jelentkező 698.149 P előirányzat nélküli kiadás azért állott elő, mert e kölcsön, illetve a megváltásból származó adósság szolgálatának fedezésére is kincstári jegyek helyeztettek a Külföldi Hitelek Pénztárába letétbe. Minthogy a kincstári jegyekkel helyettesített összegek teljes egészükben az állami üzemeket terhelik és ezért azokról az »Állami adósságok« fejezeténél költségvetésileg gondoskodás nem történhetett, azokat itt előirányzat nélküli kiadásként kellett elszámolni. Ezt a két előirányzat nélküli kiadást szintén ellensúlyozza az üzemekkel szemben e'őírt követelés. 3. címhez, f.A békeszerződés életbeléptétől kezdve felvett állami adásságok a Magyar Királyság 1924, évi államkölcsöne kivételével : az állami üzemeknél előirányzott 9,695.675 P nélkül), A 13. »Az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett kincstári, jegy kölcsön« rovaton kimutatott 568.064 P 21 f túlkiadás onnan származik, hogy e kölcsön francia részkibocsátásának az 1935/36. évben történt megújítása alkalmával az 1933/34. és az 1934/35. években esedékessé vált kétévi kamat került kifizetésre, amivel szemben a költségvetésben csak egyévi kamat vétetett számításba.