Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-170

88 170. szám. 5. §. A posta a tevékenységi körébe tartozó szolgálatokat a törvényben, üzletszabályzatban és díjszabásban megállapított feltételek mellett teljesíteni köteles, amennyiben a szolgálat teljesítése a meglevő berendezések mellett lehetséges és államérdekből megtiltva nincs. A postaigazgatás rendkívüli körülmények között a postai forgalmat átmenetileg egészen vagy részben korlátozhatja vagy szüneteltetheti. Ilyen rendelkezés vagy a forgalomnak egyéb elháríthatatlan okból való fennakadása miatt a postával szemben sem kártérítési, sem az üzletszabályzatban meghatározott mértéket meghaladó díjvisszatérítési követelést támasztani nem lehet. A postai forgalom szüneteltetésének ideje alatt azon a területen, amelyre a szüneteltetés kiterjed, a posta kizárólagos szállítási joga szünetel. 6. §. A postai küldeményeket terhelő díjakat, ha azok fizetését az arra kötelezett megtagadja, közadók módjára kell behajtani. 7. §. A bűnvádi perrendtartás — ideértve a honvédség katonai bűnvádi perrendtartását is — határozza meg azokat az eseteket, melyekben bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi eljárásban, a jövedéki büntető eljárás pedig azokat az eseteket, amelyekben jövedéki kihágás miatt indított eljárásban postai küldeményt le lehet foglalni. Egyébként is postai küldeményt csak a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet által meghatározott esetben lehet lefoglalni. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg, hogy a m. kir. posta postai küldeményről kinek és minő adatot szolgáltathat. 8. §. A m. kir. posta zárt postai küldeményt a feladó vagy a címzett beleegyezése nélkül csak a következő esetekben bonthat fel; 1. ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni s a felbontás a címzett vagy a feladó megállapítása végett szükséges ; 2. ha a küldemény megsérült és a felbontás a tartalom megállapítása és biztosítása érdekében szükséges; 3. ha alapos gyanú van arra, hogy a küldemény a szállításból kizárt vagy olyan dolgot tartalmaz, amelynek szállítási feltételeit nem tartották meg vagy amelynek feladása postajövedéki kihágást állapít meg és a felbontás a tartalom megállapítása végett szükséges. A felbontást lehetőleg az ismert érdekeltek értesítése mellett és jelenlétében bizottság teljesíti. A felbontásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 9. §. Az olyan küldeményt, amelynél sem a címzettet, sem a feladót nem lehet megállapítani, a m. kir. posta eladhatja ; ha az eladás nem sikerült vagy a m. kir. posta megítélése szerint a küldemény értéktelen, meg kell semmisíteni. Ugyanígy jár el a m. kir. posta 1. azzal a küldeménnyel, amelyet díj terhel, ha a díj sem a címzettől, sem a feladótól nem szedhető be; 2. a postahivatalokban vagy más postai helyiségben vagy berendezésben elhagyott tárgyakkal, ha előbbi birtokosuk a tárgyak megtalálásától számított három hónap alatt nem jelentkezik. A kézbesíthetetlen küldemények vagy talált tárgyak árát, a kézbesíthetetlen küldeményekben levő pénzt, a levélszekrényekben vagy postai szállítási eszközökben talált értéket, a befizetett és az igényjogosulthoz el nem juttatható postautalvány-, utánvételi, megbízási és kártérítési összegeket a küldemény feladásának napjától, illetőleg talált tárgyaknál a találás napjától számított három év eltelte után a m. kir. posta javára kell elszámolni. A jelen §. rendelkezései folytán szükséges eljárási szabályokat a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.