Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-167

54 167. szám. %-os biztosítási díj. Osztályalap 4.200 pengő. A biztosított belépési kora l&h) (V^) , fcí'h) {% > h ' 20 7-85 7-83 7-90 8-21 25. 8-86 8-85 8-91 9*23 30 9-83 9-82 9-90 10-21 35 10-83 10-79 . 10*91 11-11 40 11-84 11-75 11-94 11-88 45 12-66 12-53 12-80 12-28 50 13-12 12-99 13-36 11-99 55 12-43 12-37 13-75 10-63 Osztályalap 4.800 pengő. 20 7-81 7-79 7-85. 817 25 8-81 8-80 8-86 9-18 30 9-77 9-76 9-84 10-14 35 10-76 10-72 10-84 11-03 40 11-75 11-66 11-85 11-78 45 12-55 12-42 12-68 12-16 50 12-97 12-84 13-20 11-86 55 12-23 12-18 12-55 10-46 Az osztályalap százalékában kifejezett díjtételek az összes számítási alapok mellett a belépési kor emelkedésével emelkednek és az osztályalap emelkedésével ugyanazon belépési korban csökkennek. Ez utóbbi csökkenés a nyugdíjtörzs folytán áll elő, amelynek szükséges díja annál kisebb mértékű az elégséges díjhoz képest, minél nagyobb az osztályalap. Az osztályalap emelkedésével a díjakban való eltérés úgy abszolút értékben, mint viszonylagosan csökkenő mértékű. A különböző számítási alapok mellett megállapított százalékos díjtételeknek az összehasonlítása azt mutatja, hogy a halálozási viszonyok javulásával azonos megrokkanási viszonyok mellett a százalékos díj mértéke emelkedik, azonos halálozási viszonyok mellett a megrokkanási viszonyok emelkedése a százalékos díj mértékét 40 éves belépési korig emeli és azontúl csökkenti. A halálozási viszonyok javulása a díjtételekben megközelítőleg sem eredményez akkora eltérést, — különösen a magasabb belépési korokban — mint azonos halálozási viszonyok mellett a megrokkanási viszonyoknak emelkedése. A különböző számítási alapokkal nyert eredményekből megállapítható, hogy pénzügyi biztonsági szempontból az 1930. évi magyarországi néphalálozási tábla és az 1928. évi XL. t.-c.-nél a magánalkalmazottakra megállapított megrokkanási valószínűségek teljesen megfelelőek. Ezek a számítási alapok minden vonatkozásban relatív biztonságot nyújtanak a biztosítási intézmény pénzügyi egyensúlyát illetőleg. Erre való tekintettel a továbbiakban úgy az 1928. évi XL. t.-c. biztosítástechnikai indokolásában az összes biztosítottakra alapulvett megrokkanási valószínűségekkel, mint pedig ugyanott alapul vett halandósági táblával úgyszintén a kombinált halandósági táblával való számítást mellőzve, a vizsgálatot az 1930. évi magyar néphalandósági táblára és az 1928. évi XL. t.-c.-ben a magánalkalmazottakra alapulvett megrokkanási valószínűségi sorozatra szorítjuk,