Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-167

167. szám. 37 színűségének görbéje 37 éves korig alacsonyabb, mint a magánalkalmazottaké azontúl magasabb. Az apáknak a 0—17 éves gyermekek száma szerinti megoszlása a következő : Gyermekek száma Apák száma Gyermekek száma Apák száma 1 405 6 19 2 440 7 10 3 218 8 5 4 72 9 1 5 28 100 apára eső 0—17 éves gyermekek száma. A biztosított apa életkora Magánalkalmazottak 1928:XL.t.-c. Gazdatisztek A biztosított apa életkora Magánalkalmazottak 1928: XL. t.-c. Gazdatisztek 25 125 101 45 208 205 30 144 123 50 188 190 35 169 167 55 166 159 40 206 199 60 151 138 Az 1927. évben a magánalkalmazottakra eszközölt megállapítás szerint ezeknél 100 apára eső 0—17 éves gyermekek száma az alacsony korokban nagyobb, mint a gazdatiszteknél, a 35 éves életkortól felfelé pedig csak' lényegtelenül tér el. A gazdatiszteknek általában véve tehát kevesebb gyermekük van, mint az ipari és kereskedelmi magánalkalmazottaknak. Az 1928. XL. t.-c. biztosítás-technikai indokolásában az árvajáradékból és a gyermekpótlékból származó kötelezettségek megállapításánál a 12. életkortól felfelé lévő gyermekkorokra vannak csak a tényleges adatok véve, a 11-re és ettől lefelé eső gyermekkorokra pedig a németbirodalmi társadalombiztosítási indokolásban alapul vett, a háború előtti tapasztalatnak megfelelő számok vannak felhasználva. Ez utóbbi számok lényegesen magasabbak, mint akár a magánalkamazottakra 1927-ben történt statisztikai felvétel szerint ezeknél, akár pedig a gazdatiszteknél a most eszközölt statisztikai felvétel szerint a gyermekek száma. Arra való tekintettel, hogy a gazdatisztek a magánalkalmazottakra eszközölt felvétel után nyolc év múlva szinte azonos viszonyokat ^mutatnak és a gazdatiszteknél a háború következményeit már teljesen kiküszöbölteknek kell tekintenünk, a gazdasági viszonyok pedig szintén nem tolhatók előtérbe, mint befolyásoló okok, ezért az alacsony gyermeklétszámot inkább már olyannak lehet tekinteni, amely a családszaporításra vonatkozólag általában bekövetkezett felfogásbeli változásban leli magyarázatát. Ezért a nevelési segélyből és gyermeksegélyből származó kötelezettségek értékelésénél a statisztikai felvételnek megfelelő tényleges gyermekszámot vettük alapul. Ami a gyermekek számarányát illeti, teljes képet kapunk, ha megállapítjuk a nos biztosítottak apasági valószínűségét és a gyermektelen házasságoknak az arányszámát. E tekintetben teljesen szabatos módon nem járhatunk el, mert a statisztikai felvételnél a házasságok gyermektelen volta általában nem vizsgáltatott meg. Az elváltak és özvegyek azonban kis számmal vannak csak képviselve és ezért első megközelítésben az eredményeket az apasági viszonyok tekintetében a nősökre is vonatkoztatjuk. A magánalkalmazottakkal való összehasonlítás a k<h vetkező,