Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-174
166 174. szám. függésben, azért az erre vonatkozó indokolást a VI. fejezet körébe tartozó 161. §. kapcsán fogom előtárni. A javaslat a törvényi szabályozás keretei között a szükséges mértékű teljességgel állapítja meg a tisztikarra vonatkozó rendelkezéseket s ezek körében figyelembe veszi az önkormányzat szükségleteinek az életviszonyok összetettebbé válása s az önkormányzat kereteinek kiszélesítése folytán bekövetkezett megnövekedését. Ez a szempont jut kifejezésre a 20. §. harmadik bekezdésének immár általános érvényre emelkedett rendelkezéseiben. Intézményesen gondoskodik a javaslat a tisztikari működés folytonosságának biztosításáról a helyettesítésre vonatkozó rendelkezésekkel (25. §. első, negyedik és ötödik bekezdése); meghatározza a tisztikar tagjainak egymáshoz és a kamara életét irányító kamarai elnökhöz való viszonyát; a kamara működésében kiemelkedő jelentőségű kamarai ügyész (főügyész) számára azonban kifejezetten biztosítja a fegyelmi vádképviselet ellátásának önállóságát, mert az elnök irányítását csak a kamara ügyvédi képviseletével kapcsolatos tennivalókra szorítja (26. §. második bekezdése). Az önkormányzat kereteinek közérdekű kiszélesítésére irányuló alapgondolatból származik a 25. §. második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely a kamara elnökének az ügyvédi hivatásból folyó kötelességek megelőző oltalma érdekében az önkormányzati működés szervezetével és az ügyvédi működés függetlenségével a cél által indokolt arányos összhangban álló felügyeleti jogot biztosít. A javaslat változatlanul fenntartja az 1934 : II. törvénycikkben meghonosított képviseleti közgyűlés intézményét s az ügyvédi kamarai tagsági díjra, úgyszintén az ügyvédi hivatással együtt járó egyéb anyagi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat is a hatályos szabályozással (1874 : XXXIV. t.-c, 1934 : II. t.-c, 1934 : XXIII. t.-c.) egyezően állapítja meg. A felügyeletre vonatkozó rendelkezések (40—43. §-ok) voltaképpen csak elvi alapra helyezett s a javaslat alapgondolatát rendszeresebben és teljesebben érvényesítő foglalatát tartalmazzák a főfelügyelet] jogkör egyébként is meglevő jogosítványainak. A főfelügyéleti jogban természetszerűen benne van az önkormányzati működés korlátozásának, sőt a szükséghez mért időleges elvonásának lehetősége is. A főfelügy ele ti jog gyakorlása ugyanis éppen abban a rendeltetésben találja meg alkotmányjogi alapját, amely az államélet rendjének felelős vezetéséből származik. A főfelügyeleti jog gyakorlati érvényesítése aszerint jelentkezik az önkormányzati működésben hatoló intézkedés gyengébb vagy erőteljesebb kihatású változatában, hogy az önkormányzat magatartása milyen mértékben érinti, veszélyezteti vagy sérti azokat az egyetemes érdekeket, amelyeknek éppen a főfelügyeleti jog érvényesítése ad gyakorlati oltalmat. Ezekhez a változatokhoz képest a főfelügyeleti jog gyakorlása egymás fölé illeszkedő öt fokozatban jelentkezik. Az önkormányzati működés érintéséhez viszonyítva, legtávolabbi vonatkozásban az önkormányzat működésének figyelő szemlélésében mutatkozik, amelynek gyakorlati megvalósulása az önkormányzat kötelessége : jelentést tenni működéséről. Erről rendelkezik a javaslat 40. §-a. A következő mozzanat: előzetes biztosítása annak, hogy az Önkormányzat cselekvése olyan vonatkozásokban, amelyekben az önkormányzat érdekeinek veszélyeztetésére lesiklás csak távolabbi eshetőség ugyan, de annak elhárítása a legnagyobb gondosság kifejtését teszi szükségessé, hogy az önkormányzat érdekeinek s az önkormányzat működésének jóságához fűződő egyetemes tekinteteknek megfelelő legyen. Ebből az alapgondolatból sarjadzanak a 41. §. rendelkezései, amelyek szerint a kamara tagjaira pénzbeli megterhelést jelentő határozat, úgyszintén a költségvetés és a zárszámadás csak az igazságügyminiszter jóváhagyásával érvényes. A főfelügyelet