Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-174
120 174. szám. 31. §. A választmány tagjává, a tisztikar tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté és a kamarai helyi bizottság tagjává, továbbá az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének kiküldöttévé csak azt a kamarai tagot lehet megválasztani, aki legalább öt év óta, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagjává pedig csak azt a kamarai tagot lehet jelölni, aki legalább tíz év óta önálló ügyvédi gyakorlatot folytat vagy az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzéshez szükséges képzettség megszerzése után legalább öt, illetőleg tíz évet töltött közszolgálati alkalmazásban fogalmazási szakban, vagy egyetemi vagy jogakadémiai tanári állásban és akivel szemben a 32. j §-ban megállapított kizáró ok nem áll fenn. 32. §. Nem lehet megválasztani a kamarai tagot a választmány tagjává, a tisztikar tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté és a helyi bizottság tagjává, a kamara fegyelmi bíróságának vagy összeférhetetlenségi bizottságának tagjává, úgyszintén az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének kiküldöttévé és nem lehet jelölni a m. kir. Kúria ügy védi tanácsának s az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagjává azt a kamarai tagot, aki bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban van, vagy akit ilyen büntetendő cselekmény miatt vád alá helyeztek, vagy aki ellen a büntetőbíróság ilyen cselekmény miatt főtárgyalást tűzött ki, vagy akit a büntetőbíróság nem jogerősen hivatalvesztésre (1878 : V. t.-c. 55. §.), vagy az ügyvédség elvesztésére (1878 :V. t.-c. 484. §-a) ítélt, vagy akit a fegyelmi bíróság nem jogerősen pénzbírságra, felfüggesztésre vagy elmozdításra (110. §.) ítélt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett (147. §.), továbbá az ítélet jogerőre emelkedése után büntetőbíróság ítélete esetében az ítélet jogerőre emelkedését, hivatalvesztés megállapítása esetében a hivatalvesztés hatályának megszűnését követő ti/ év alatt, fegyelmi bíróság Ítélete esetében a 112. §-ban meghatározott időtartam alatt. 33. §. Nem működhetik a kamarai tag, mint a választmány tagja, a tisztikar tagja, képviseleti közgyűlési kiküldött vagy a helyi bizottság tagj a, a kamara fegyelmi bíróságának vagy összeférhetetlenségi bizottságának, úgyszintén az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének kiküldötte, továbbá a m. kir. Kúria ügy\ édi tanácsának vagy az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagja, ha ellene a 32. §-ban megállapított kizáró ok forog fenn. 34. §. Elveszti a kamarai tag választ mányi tagságát, tisztikari tisztségét, képviseleti közgyűlési kiküldötti meg' bizatását, helyi bizottsági tagságát, a kamara fegyelmi bíróságának ; vagy összeférhetetlenségi bizottságának tagságát, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagságát, megszűnik az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésébe kiküldetése, ha a 32. §-ban említett bűncselekmény miatt bűnösségét megállapító büntető bírói ítélet vagy fegyelmi büntetés jogerőre emelkedett. 4. Az ügyvédi kamarák országos bizottsága. 35. §. Az ügyvédi kamarák közös szerve az ügyvédi kamarák országos bizottsága. Az ügyvédi kamarák országos bizottságának feladata : állásfoglalás és javaslattétel az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben, továbbá megfelelő eljárás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az ügyvédi kamarák országos bizottságának közreműködését rendeli. 36. §. Az ügyvédi kamarák országos bizottsága az ügyvédi kamarák elnökeiből, titkáraiból és legalább fele rész -