Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.
Irományszámok - 1935-104
76 104. szám. Ez az intézet kellő módon figyelembe fogja vehetni a terhek állagában időközben beálló változást is (más forrásból eredő törlesztés vagy kiegyenlítés, kamat, költség felmerülése stb.). A sorrendi tárgyaláson természetesen a 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás 83. §-a értelmében meg fog történni a köztartozások kiegyenlítése is. A köztartozások kielégítéséről a javaslat tehermentes ingatlan esetére szólóan külön is gondoskodik. A hitbizományi kötöttségből felszabaduló ingatlanok átengedése esetére a hitbizományi javaslat rendelkezéseivel összhangban gondoskodik a javaslat az ellenérték fizet ésének módj áról. Külön szabályokra van szükség az egyházakat, vallásfelekezeteket és alapítványokat illető kártalanítási összegek kifizetése tekintetében, különösen annak tisztázása érdekében, hogy a kifizetés mely szervek részére történjék. Ezeknek a szabályoknak a megállapítását a javaslat a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve kiadandó rendelet feladatává teszi. A 33. §-hoz. A csupán haszonélvezettel terhelt ingatlan tulajdonul átengedése esetére szóló szabály annak logikus következménye, hogy ilyen esetben a szurrogáció elvének megfelelően a haszonélvezet tárgyává az ingatlan helyett készpénz, illetőleg követelés fog válni. A 34. §-hoz. Az átengedésre kerülő ingatlanon fennálló telki szolgalmi jog legtöbbnyire nem fogja a javaslat céljára felhasználást gátolni, hiszen a telki szolgalmak rendszerint igen kis mértékben befolyásolják az ingatlanon való rendes gazdálkodást. Erre a tapasztalatra van alapítva a 22. §. (2) bekezdése is, amely a tulajdonos megmaradó ingatlana javára az átengedésre kerülő területen még új szolgalom alapítását is lehetővé teszi. A kifejtettek ellenére is módot kell nyújtani arra, hogy a nagyobb korlátozást jelentő telki szolgalmak adott esetben megszüntethetők, illetőleg korlátozhatók legyenek. A megszüntetés, illetőleg korlátozás ellen, valamint az ily intézkedés fejében esetleg járó kártérítési összeg megállapítása céljából a javaslat panaszt enged. A javaslatnak a kártalanítási összeg kielégítési módjára vonatkozó rendelkezése összhangban áll a végrehajtási törvény 191. §-ával, illetőleg a kisajátítási törvény már idézett 28. §-ával. A telki szolgalmakkal való rokonságuknál fogva ebben a §-ban rendelkezik a javaslat a szénjogokról is s ezeket, amennyiben már telekkönyvi bejegyzéshez jutottak, érintetlenül hagyja. Ha szénjogi telekkönyvi bejegyzés még nincsen, természetesen az ingatlan tulajdonával együtt fog az új tulajdonosra átszállani az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VII. része 1. §-ának b) és c) pontjában biztosított az a jog is, hogy az ingatlanának felszíne alatt esetleg található szén kibányászását megengedje, valamint a bánya vámhoz való jog. A bírói gyakorlat szerint (Kúria 2986/1911. és 1891/1930. sz. 1. Aliquander— Bán—Tassonyi : Magyar Bányajog 13. és 20. 1.) nincs kizárva, hogy a kőszénkutatáshoz, kőszénbányanyitáshoz és a kőszénkiaknázáshoz való jog az ingatlan átruházásakor az ingatlan tulajdonától elválasztassék és az ingatlan átruházója javára visszatartassék, sőt a kőszénhez való jogot az ingatlan átruházása nélkül is a forgalom külön tárgyává lehet tenni. A javaslat az átengedés alkalmával a tulajdontól a mondott értelemben még jogilag külön nem vált szénjogokat nem kívánja ugyan az átengedésre kötelezett javára fenntartani, hiszen ennek az esetek legnagyobb részében amúgy sem lenne gyakorlati jelentősége, a már különvált szénjogokra azonban az átengedési kötelezettséget nem akarja kiterjeszteni,
