Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

44 104. szám. nom a fősúlyt helyezni, hogy az új község alakításával szükség szerint velejáró magasabb közületi kiadások ne nehezíthessék a kezdet nehézségeivel küszködő telepesek boldogulását. Számolva azonban azzal, hogy egy-egy ilyen csoportos település idővel odáig fejlődhetik, hogy annak önálló községgé való alakulása lesz kívánatos, már most megkívántam adni a szükséges utak, utcák és középüle­tek helyének a kijelölésével, valamint a közlegelő és közös erdőről való gondos­kodással ennek a fejlődésnek a lehetőségét. Ott, ahol megfelelő nagyságú terület felhasználása és kellő számú család letelepedése arra már mostan módot ad, gon­doskodik a javaslat arról is, hogy új községek megalakulása minden vonatkozás­ban megkönny itt essék. IX. Az évtizedeken át folytatni kívánt birtokpolitika lehetőségét biztosítandó, gondoskodik a javaslat arról, hogy kellő pénzügyi megalapozottsággal bíró tele­pítési alap létesíttessék, amely biztos bázisa lehet egy messzire tekintő, céltudatos birtokpolitikának. A telepítési alap bevételeit képezik az 1933 : XXVII. törvény­cikk alapján felvehető kölcsönből biztosított 15,000.000 pengőn kívül a költség­vetés terhére 20 éven belül folyósítandó legalább 45,000.000 pengő, valamint a köztartozások fejében leadásra kerülő 15,000.000 pengő értékű földek értékesíté­séből és hasznosításából befolyó összegek. A telepítési alaphoz csatolja a javaslat az állami elővásárlások céljaira eddig rendelkezésre bocsátott fedezeteket is, amelyeket azonban — hozzávéve az imént említett 15,000.000 pengőből is 5,000.000 pen­gőt' —- mindaddig, míg a folytontartó gazdasági válság azt szükségessé teszi, külön kezelve továbbra is a szociális célú állami elővásárlások gyakorlására kívá­nok felhasználni. A megejtett pénzügyi számítások szerint, amelyeknél a földreform lebonyo­lítása során szerzett fizetési tapasztalatok is figyelembevétettek, ilyen pénzügyi megalapozottsággal 25 év alatt a felhasználható vagyonváltság és a köztartozások fejében leadandó földekkel együtt körülbelül 270.000 kataszteri holdnyi mező­gazdasági területnek a megvásárlásával és kisbirtokokra való osztásával számol­hatunk és ugyanezen idő alatt körülbelül 150.000 kataszteri holdnak a kishaszon­bérletek céljaira való felhasználása válhatik lehetővé. Az e területeken keletkező 34—35.000 önálló kisbirtok létesítésével a magyar birtokpolitika olyan eredményt mutathat fel, amellyel — az ország arányait tekintve — egyáltalán nem marad el más, gazdaságilag erősebb európai államok eredményei mögött. Ilyen vonatkozás­ban elégnek tartok csak annyit idézni, hogy a mintaszerűnek tartott német tele­pítési tevékenység 1919 óta hasonlíthatatlanul nagyobb áldozatokkal is mindössze 67.000 önálló paraszt kisbirtokot eredményezett. Abból a célból, hogy a földmívelésügyi miniszter által irányított birtokpolitika minél szélesebb és több irányú szakismeretet hasznosíthasson, a javaslat a föld­mívelésügyi miniszter javaslattevő és véleményező szerveként Országos Telepítési Tanácsot szervez. X. Elkerülhetetlennek tartom, hogy a keletkező kisbirtokok tulajdonosainak a boldogulása érdekében azokat —különösen kezdetben—bizonyos kedvezmény ékben ne részesítsem. Ebből a célból engedélyez a javaslat a lakhelyüket változtató bir­tokszerzőknek három évi földadómentességet és biztosítja számukra általánosság­ban a javaslatban meghatározott esetekben a vagyonátruházási és okirati illeték aluli mentességet. Ugyanezt a célt szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése is, amely szerint az a birtokszerző, aki más község határában szerez kisbirtokot, az első évben sem tőketörlesztést, sem kamatot, a második évben csak kamatot fizet s a törvényjavaslat szerinti törlesztést csak a harmadik évben kezdi meg. Kívánatosnak látszik a létesítendő kisbirtokokat -~> különösen csoportos telepítések esetében — jövőben is, mindaddig legalább, míg azok megerősödnek,

Next

/
Thumbnails
Contents