Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-107

107. szám. 2Ö£ XXXVI. t.-c. 16. §.) gyakorlásával szerzett ingatlana után szerződésileg vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. (2) A kimozdít ássál egyidejűleg a földmívelésügyi miniszter határoz a kimozdításig befizetett tőketörlesztő részleteknek és az esetleges hasznos beruházások értékének megállapítása, elszámolása, valamint az esetleges visszatérítések tekintetében. Amenynyiben a kimozdítás következtében megüresedett ingatlant a kimozdított hibájából csak alacsonyabb ellenérték megállapítása vagy a kincstárra egyébként kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet tovább juttatni, a kimozdított terhére kártérítési összeget lehet megállapítani és ezt a ki mozdít ott nak különben járó összegből le lehet vonni. (3) A földmívelésügyi miniszternek a kimozdítás tárgyában a tőketörlesztés elszámolása, a hasznos beruházások értékének megállapítása és elszámolása, valamint a kártérítési öszszeg levonása tárgyában hozott határozata ellen panasznak van helye. 87. §. (1) Az esetben, ha száz kataszteri holdat meghaladó mezőgazdasági területre vonatkozóan megkötött haszonbérleti szerződést a haszonbérleti jogviszony kezdetét több mint egy évvel, ha pedig a haszonbérleti szerződésben akár a haszonbérbeadó, akár a haszonbérlő a haszonbér három évi összegét meghaladó beruházásra vállalt kötelezettséget;, több mint két. évvel megelőzően mutatnak be tudomásulvétel végett (1920 : XXXVI. t.-c. 49. §.), a közigazgatási bizottság gazdasági albizottság a az ilyen szerződést határozathozatal nélkül véleményes jelentéssel felterjeszti a földmívelésügyi miniszterhez. (2) A földmívelésügyi miniszter az (1) bekezdésben említett jogügylet tudomásulvétele kérdésében az érdemi határozathozatalt mellőzheti. Ha a földmívelésügyi miniszter a határozathozatalt mellőzte, a szerződő felek a szerződést a haszonbérleti jogviszony kezdetét megelőzően egy, illetőleg két éven belül, de legalább hat hónappal a haszonbérlet kezdete előtt a tudomásulvétel kérdésében való érdemi döntés céljából tartoznak újból bemutatni. Az újbóli bemutatás elmulasztásának az a joghatálya, mintha a földmívelésügyi miniszter a szerződés tudomásulvételét megtagadta volna. 88. §. (1) A földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról szóló 1931 : XXXV. t.-c. 2. §-ának 2. pontja akként módosul, hogy a közös legelő céljára juttatott ingatlanoknak a törvény által meghatározott esetekben való elvétele és az elvett, vagy bármely más módon megüresedett ily ingatlanok újabb juttatása a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe megy át, aki a. pénzügyminiszterrel egyetértve jár el. (2) A földmívelésügyi miniszter az elidegenítő jogügylet tudomásulvételének megtagadása felől az 1928 : XLI. t.-c. 6. §-a 2. és 3. bekezdésében és az 1932 : V. törvénycikkben említett külön bizottság meghallgatása nélkül határoz. Ehhez képest az említett bizottság működése a jelen törvény hatálybalépésével megszűnik. 89. §. (1) Olyan területen, amelyen különleges földbírtokpolitikai, különösen népesedési viszonyok (egyke) indokolják, az ingatlanforgalomra hatályban lévő jogszabályok a következő eltérésekkel nyernek alkalmazást : 1. az államot az elővásárlási jog megilleti : a) kis- és nagyközségekben az ingatlan fekvésére (1920 : XXXVI. t.-c. 17. .§. 1. pont, 1924 : VII. t.-c. 7. §. 1. pont), az elidegenítő és szerző fél személyes körülményeire (1920 : XXXVI. t.-c. 17. §. 2—5. pont) tekintet nélkül ; b) erdőre vonatkozóan pedig a 80. §-ra tekintet nélkül ; 2. ingatlant elidegenítő ügylet tudomásulvételét az állami elővásárlási jog gyakorlása nélkül I is meg lehet tagadni. (2) Az előbbi bekezdés alapján sem Felsőházi iromány. 1935—1940. III. kötet. 27