Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

104, szám. 11 jesztését a jelzálogos hitelező a panasz beadására megszabott határidő alatt a földmívelésügyi miniszternél igazolja, javára a panasz beadásának határideje harminc nappal meghosszabbodik. 27. §. (i) Az egyelőre csupán haszonbérletbe átengedésre kijelölt ingatlanok tekintetében a becsérték megállapítását mellőzni kell és ehelyett az átengedésre kijelölt ingatlanok gazdasági állapotát (kultúráll apót át), valamint a haszonbér összegét és a haszonbérleti jogviszony egyéb feltételeit kell megállapítani. A haszonbért és a többi feltételeket a földmívelésügyi miniszter a ' megállapodásnak megfelelően, megállapodás hiányában pedig az átengedésre kötelezett nyilatkozatának figyelembevételével, a haszonbérletbe átengedésre kerülő egész ingatlanhoz hasonló ingatlanokra az illető vidéken szokásos haszonbérnek és egyéb feltételeknek megfelelően állapítja meg. A haszonbármegállapítás ellen az ingatlantulajdonos, továbbá az átengedésre kerülő ingatlan haszonélvezője és javadalmasa panasszal élhet. (») Ha á földmívelésügyi miniszter a haszonbérletbe átengedett ingatlanok tulajdonul átengedését rendeli el, a becsértéket a tulaj donátengedés idejében fennálló értékviszonyokhoz képest a 26. §. megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A becsérték megállapításában nem lehet az átengedésre kötelezett hátrányára számításba venni a haszonbérlő által folytatott gazdálkodásból eredő esetleges értékcsökkenést. Viszont figyelmen kívül kell hagyni a haszonbérlők beruházásaiból előállott értékemelkedést. 28. §. (i) Az átengedésre kötelezett tulajdonos, a haszonélvező, a javadalmas vagy a haszonbérlő a földmívelésügyi miniszter felhívására köteles bemutatni a gazdaságban állandóan alkalmazottak névsorát és nyilatkozni afelől, hogy a birtok egyr ész ének átengedése folytán az állandó alkalmazottak számát mennyivel csökkenti. (2) Az állandó alkalmazottak létszámát nem szabad nagyobb arányban csökkenteni, mint amilyen arányban a birtok — akár a terület, akár a kataszteri tiszta jövedelem szerint számítva — az átengedés következtében csökken. IV. Fejezet. Az átengedésre kötelezett kártalanítása. 29. §. (1) A tulajdonjog átengedésére kötelezettet a telepítési alapból az egész becsérték megfizetésével kell kártalanítani. A kártalanítási összeg kétharmadát az ingatlan tulaj donbavétele és tényleges birtokbavétele előtt készpénzben kell megfizetni, egyharmadát pedig huszonöt év alatt évi három és fél százalékos utólagos kamatozás alapulvételével kiszámított évi egyenlő részletek fizetésével kell kiegyenlíteni. (2) Az átengedésre kötelezettnek és a többi telekkönyvi érdekelteknek hozzájárulásával az ellenérték szolgáltatásának az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérő módozatát is meg lehet állapítani. (3) A kincstár a telepítési alapból a kártalanítási összeg hátralékát, vagy annak egy részét kártalanítási díj (storno) fizetése nélkül a törlesztési határidő lejárta előtt is bármikor kifizetheti. (4) Ha a kincstár a kártalanítási öszszegnek az ingatlan tulajdonbavétele előtt járó részét kifizette, a földmívelésügyi miniszter megkeresésére vagy az általa kijelölt intézet kérelmére az átengedett ingatlanra a telekkönyvi hatóság bejegyzi az állam, az intézet, illetőleg közvetlenül a birtokszerzők tulajdonát. (0) A kártalanítási összeg huszonöt év alatt fizetendő egyharmadának esedékessé vált részletei az átengedésre kötelezettnek tulajdonában maradó mezőgazdasági ingatlanok után az esedékesség évére kivetett együttesen kezelt közadók, törlesztésére felhasználhatók. Ez a jog az átengedésre kötelezett jogutódját is megilleti. 2*