Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-107

184 107. szám. .fületeket a mezőgazdasági területhez mindaddig nem lehet hozzászámítani és átengedésre kijelölni, amíg az említett rendeltetésük fennmarad, illetőleg az említett berendezések az ingatlan rendszeres használatára szolgálnak. Ugyanez áll az ily célra később felhasznált azokra a területekre is, amelyek a törvény hatálybalépése előtt nem állottak mezőgazdasági művelés alatt, továbbá a törvény hatálybalépésekor már mezőgazdasági művelés alatt állott területekből utóbb rendszeres öntözéses művelés alá vont területekre. (2) Egyébként azokat a mezőgazdasági területeket, amelyeket a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépése után fordít az (1) bekezdésben megjelölt célra, továbbra is mezőgazdasági területekként kell ugyan számbavenni, azok átengedésére kötelezni azonban a tulajdonost csak akkor lehet, ha a birtok más részéből a megfelelő területet kijelölni nem lehet. (3) Atengedési kötelezettség alá eső birtokból az 1935. évi január hó 1. napja után erdősített területeket, ha az erdősítés előtt mezőgazdasági művelés alatt állottak, továbbra is mezőgazdasági területekként kell az atengedési kötelezettség mértéke szempontjából számításba venni, kivéve, ha azokat az erdőrendészeti hatóság rendelkezésére vagy az 1936. évi január hó 1. napja után a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyével erdősítették. A jelen §. (2) bekezdésének rendelkezéseit az ily előzetes engedély nélkül erdősített területekre is megfelelően alkalmazni lehet. 15. §. (1) A tulajdonosnak ugyanabban a községben fekvő vagy bár több község határában fekvő, de területileg összefüggő oly birtokából, amelyből a tulajdonost már átengedésre kötelezték, újabb átengedésre kötelezésnek csak akkor van helye, ha az átengedésre kötelezés után megszűnt a 9. §. d) pontjában, illetőleg a 11. §. (3) bekezdésében említett olyan körülmény, amely az átengedésre kötelezés mértékét csökkentette. Nincs helye újabb átengedésre kötelezésnek, ha az említett körülményekben beállott változás következtében azt harminc kataszteri holdnál kisebb terület tekintetében lehetne végrehajtani. (2) Ujabb átengedésre kötelezés esetében a meglévő birtokállományhoz kell számítani azt a területet, amelyet a tulajdonos már átengedett és az átengedésre kijelölhető területből ugyanannyit le kell vonni. (3) A jelen §. szempontjából nem lehet átengedésre kötelezésnek tekinteni az illeték- és adótartozások ingatlannal való kiegyenlítéséről szóló VI. fejezet alapján ingatlannak tulajdonul átadására kötelezést. 16. §. (') A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított három éven belül a 10. és a 8. §. alá eső valamennyi birtok tekintetében megállapítja, hogy melyikből mennyi kataszteri tiszta jövedelmű területre nézve van átengedésre kötelezésnek helye és ezt a határozatát a tulajdonossal, a haszonélvezővel, illetőleg a javadalmassal közli. A határozatban telekkönyvszerűen meg kell jelölni az említett kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő terjedelemben azokat az ingatlanokat, amelyekből a földmívelésügyi miniszter az atengedési eljárás megindítása esetében ingatlant átengedésre kijelölhet. (2) A határozatban átengedésre kijelölhetőnek nyilvánított ingatlanokat a tulajdonos kívánságának lehető figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy az átengedés következtében ne álljon be a mezőgazdasági művelési ágak egymásközti arányának oly mértékű megváltozása, hogy a legelőterületek az eddiginél több mint tizenöt százalékkal nagyobb százalékot foglaljanak el és hogy az átengedés az átengedésre kötelezettnek megmaradó birtokán a gazdálkodás eddigi rendjét, illetőleg az okszerű gazdálkodást ne akadályozza. (3) Ha a földmívelésügyi miniszter az (0 bekezdés értelmében hozott határoza-