Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-107

172 107. szám. rendszer harmóniájából folyó és külön kifejezésre nem szoruló megállapítást — az együttes bizottság ülésének folyamán az igazságügyminiszter is magáévá tette. Az együttes bizottság ennek a felfogásnak a kifejezése érdekében a javaslat 100. §-ából a fennálló jogszabályoktól való eltérésre utalást törölni javasolja. II. Az együttes bizottság által javasolt, a fentiekben általánosságban már ismertetett és egyéb, részben azokból folyó, részben egyes részletkérdéseket érintő módosítások a következőig: V 1. §. A házhelyek alakításának előtérbe helyezését célozza a (2) bekezdés kezdő szavainak következő kiegészítése: »Ezt a célt elsősorban a családi otthon létesíté­sére alkalmas házhelyek alakításával, továbbá« . . ., valamint ezzel kapcsolatban a (3) bekezdés törlése. Figyelemmel arra, hogy az ú. n. örökbérleti rendszernek igen sok változata képzelhető és a javaslat még az intézmény alapvonalait sem körvonalozza, az együttes bizottság nem tartaná helyesnek, ha a javaslat célkitűzései közt minden tüzetesebb körülírás nélkül, ennek a jogintézménynek a megvalósítása is szere­pelne. Ezért javasolja a (2) bekezdés 3. sorából az »és örökbérletek« szavak törlését. 14. §. A (3) bekezdésnek az 1936. évi január hó 1. napja előtt az erdőrendészeti hatóság által adott erdősítési engedélyre utalása felesleges, mert valójában eddig ily engedély nem adatott ki. Ezért e bekezdés 10—12. sorából »az 1936. évi január hó 1. napja előtt az erdő rendészeti hatóság, illetőleg« szövegrész tör­lését javasolja a bizottság. 15. §. A javaslat 9. §-a a képviselőházi tárgyalás során bekövetkezett módo­sítás következtében csupán egy bekezdésből áll. Ezért a 15. §. kilencedik sorában törülni kell a 9. §-ra hivatkozásból az »(1) bekezdésének« szövegrészt. Űj 16. §. A 15. §. után új §-ba javasolja felvenni az együttes bizottság azokat a rendelkezéseket, amelyek az átengedési kötelezettség időbeli korlátlanságával járó bizonytalanság csökkentésére alkalmasak. Az együttes bizottság az ezt a célt szolgáló előzetes határozat ellen is teret kíván nyitni a bírói jogorvoslatnak és módot kíván nyújtani arra is, hogy az átengedési kötelezettség maximális terjedelmének földmívelésügyi miniszteri határozattal való tisztázását az érde­keltek akkor is kívánhassák, ha az átengedési kötelezettség mértékére utóbb beálló körülmények vannak befolyással, illetőleg a kötelezettséget, éppen ilyen körül­mények idézik elő. A bizottság által ajánlott szöveg a következő : »16. §. (1) A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény hatálybalépésétől számí­tott három éven belül a 10. és a 8. §. alá eső valamennyi birtok tekintetében meg­állapítja, hogy melyikből mennyi kataszteri tiszta jövedelmű területre nézve van átengedésre kötelezésnek helye és ezt a határozatát a tulajdonossal, a haszon­élvezővel, illetőleg a javadalmassal közli. A határozatban telekkönyvszerűen meg kell jelölni az említett kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő terjedelem­ben azokat az ingatlanokat, amelyekből a földmívelésügyi miniszter az átengedési eljárás megindítása esetében ingatlant átengedésre kijelölhet. (2) A határozatban átengedésre kijelölhetőnek nyilvánított ingatlanokat a tulajdonos kívánságának lehető figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy az átengedés következtében ne álljon be a mezőgazdasági művelési ágak egymás­közti arányának oly mértékű megváltozása, hogy a legelőterületek az eddiginél több mint tizenöt százalékkal nagyobb százalékot foglaljanak el és hogy az át­engedés az átengedésre kötelezettnek megmaradó birtokán a gazdálkodás eddigi rendjét, illetőleg az okszerű gazdálkodást ne akadályozza. (3) Ha a földmívelésügyi miniszter az (1) bekezdés értelmében hozott határo-

Next

/
Thumbnails
Contents