Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.
Irományszámok - 1935-107
172 107. szám. rendszer harmóniájából folyó és külön kifejezésre nem szoruló megállapítást — az együttes bizottság ülésének folyamán az igazságügyminiszter is magáévá tette. Az együttes bizottság ennek a felfogásnak a kifejezése érdekében a javaslat 100. §-ából a fennálló jogszabályoktól való eltérésre utalást törölni javasolja. II. Az együttes bizottság által javasolt, a fentiekben általánosságban már ismertetett és egyéb, részben azokból folyó, részben egyes részletkérdéseket érintő módosítások a következőig: V 1. §. A házhelyek alakításának előtérbe helyezését célozza a (2) bekezdés kezdő szavainak következő kiegészítése: »Ezt a célt elsősorban a családi otthon létesítésére alkalmas házhelyek alakításával, továbbá« . . ., valamint ezzel kapcsolatban a (3) bekezdés törlése. Figyelemmel arra, hogy az ú. n. örökbérleti rendszernek igen sok változata képzelhető és a javaslat még az intézmény alapvonalait sem körvonalozza, az együttes bizottság nem tartaná helyesnek, ha a javaslat célkitűzései közt minden tüzetesebb körülírás nélkül, ennek a jogintézménynek a megvalósítása is szerepelne. Ezért javasolja a (2) bekezdés 3. sorából az »és örökbérletek« szavak törlését. 14. §. A (3) bekezdésnek az 1936. évi január hó 1. napja előtt az erdőrendészeti hatóság által adott erdősítési engedélyre utalása felesleges, mert valójában eddig ily engedély nem adatott ki. Ezért e bekezdés 10—12. sorából »az 1936. évi január hó 1. napja előtt az erdő rendészeti hatóság, illetőleg« szövegrész törlését javasolja a bizottság. 15. §. A javaslat 9. §-a a képviselőházi tárgyalás során bekövetkezett módosítás következtében csupán egy bekezdésből áll. Ezért a 15. §. kilencedik sorában törülni kell a 9. §-ra hivatkozásból az »(1) bekezdésének« szövegrészt. Űj 16. §. A 15. §. után új §-ba javasolja felvenni az együttes bizottság azokat a rendelkezéseket, amelyek az átengedési kötelezettség időbeli korlátlanságával járó bizonytalanság csökkentésére alkalmasak. Az együttes bizottság az ezt a célt szolgáló előzetes határozat ellen is teret kíván nyitni a bírói jogorvoslatnak és módot kíván nyújtani arra is, hogy az átengedési kötelezettség maximális terjedelmének földmívelésügyi miniszteri határozattal való tisztázását az érdekeltek akkor is kívánhassák, ha az átengedési kötelezettség mértékére utóbb beálló körülmények vannak befolyással, illetőleg a kötelezettséget, éppen ilyen körülmények idézik elő. A bizottság által ajánlott szöveg a következő : »16. §. (1) A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított három éven belül a 10. és a 8. §. alá eső valamennyi birtok tekintetében megállapítja, hogy melyikből mennyi kataszteri tiszta jövedelmű területre nézve van átengedésre kötelezésnek helye és ezt a határozatát a tulajdonossal, a haszonélvezővel, illetőleg a javadalmassal közli. A határozatban telekkönyvszerűen meg kell jelölni az említett kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő terjedelemben azokat az ingatlanokat, amelyekből a földmívelésügyi miniszter az átengedési eljárás megindítása esetében ingatlant átengedésre kijelölhet. (2) A határozatban átengedésre kijelölhetőnek nyilvánított ingatlanokat a tulajdonos kívánságának lehető figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy az átengedés következtében ne álljon be a mezőgazdasági művelési ágak egymásközti arányának oly mértékű megváltozása, hogy a legelőterületek az eddiginél több mint tizenöt százalékkal nagyobb százalékot foglaljanak el és hogy az átengedés az átengedésre kötelezettnek megmaradó birtokán a gazdálkodás eddigi rendjét, illetőleg az okszerű gazdálkodást ne akadályozza. (3) Ha a földmívelésügyi miniszter az (1) bekezdés értelmében hozott határo-