Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-105

105. szám. 151 Egyszerű szavazás. 109. §. A Ház a feltett kérdést vagy egy­értelmű megállapodással vagy szava­zással dönti el. A szavazás rendszerint felállással és ülvemaradással történik. Ha az eredmény kétséges, az elnök ellenpróbát rendel. Ha szükségesnek látszik, a jegyzők a szavazatokat fejen­ként összeszámlálják. Névszerinti szavazás. no. §. Tíz jelenlevő tagnak a szavazás meg­kezdéséig írásban beadott kérelmére névszerinti szavazást kell elrendelni, mely névsorolvasás útján történik. A szavazásra felhívott tag helyéről felállva adja le szavazatát. 111. §. A szavazás minden jelenlevő tagra lézve kötelező. Szavazás indokolásá­nak tilalma. Titkos szavazás. 112. §. Szavazás közben beszédet mondani, vagy szavazatot indokolni nem szabad. 113. §. (i) A választás mindig titkos szava­zással, összehajtott szavazólapokkal történik. (2) A titkos szavazásnál a jegyzők egyike felolvassa a szavazásra jogo­sult tagoknak névsorát, akik egyen­kint a névszerinti felhívás sorrend­jében a Ház asztalán levő .urnába helyezik szavazólapjukat. Ennek be­fejeztével az elnök utólagos szava­zásra hívja fel azokat, akik még nem szavaztak és ha az elnöki felhívásra szavazó többé nem jelentkezik, az elnök felügyelete alatt a jegyzők az ülés színe előtt összeszámlálják a szavaza­tokat és az elnök kihirdeti az ered­ményt. (3) A szavazás tartama alatt csak a felhívott tag léphet a szavazó urnához. Szavazási kötelezettség.

Next

/
Thumbnails
Contents