Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-105

148 105. szám. (2) Önálló indítvány általános tárgyalásánál az indítványozót illeti az első szó ; ha azonban a bizottság az önálló indítványnak a Házban való előadásával előadót bízott meg, ennek felszólalása megelőzi az indítványozó felszólalását. Váltakozó szólási sorrend a feliratkozottaknál. 100. §. Az általános vitában a szólásra feliratkozott tagokat jelentkezésük sorrendjében, de a javaslat mellett és az ellen feliratkozottakat váltakozva kell szólásra felhívni ; és pedig ha a javaslatot a Ház ülésében a bizottsági előadó ismertette, akkor a feliratkozottak sorát a javaslat ellen feliratkozott első szónok nyitja meg ; ha ellenben csupán a bizottság jelentése olvastatott fel, vagy ha a kisebbségi előadó, vagy a különvélemény benyújtója szólalt fel, akkor a feliratkozottak közül elsőnek a javaslat mellett feliratkozott szónokot kell szólásra felhívni. Sorrenden kívüli felszólalás. 101. §. A szólási sorrenden kívül szót kérhet az, aki : a) személyes megtámadtatás címén, b) félreértett szavai értelmének helyreállítása, c) a házszabályok valamely rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalmazása céljából kíván felszólalni ; soronkívüli felszólalásában azonban más tárgyra ki nem terjeszkedhetik. Vita bezárása. Zársző. 102. §. (i) Ha szólásra többé senki sincs feljegyezve és az elnök felhívására felszólaló nem jelentkezik, az elnök a vitát bezárja. (2) Az általános vita bezárása után a szavazás előtt a zárszó jogán még egyszer felszólalhat a javaslatnak és a kisebbségi véleménynek előadója, a különvélemény vagy határozati javas-