Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-105

105. szám. 135 Bizottságok tárgyalásának módja. Általános tárgyalás. Részletes tárgyalás. Szakaszok együttes tárgyalása. kozás vezetésénél. Karhatalom kirendelése iránt azonban a Ház elnökéhez kell fordulnia. 52. §. (i) A törvényjavaslatokat és azokat az ügyeket, amelyeknek a természete az elnök megítélése szerint ezt megkívánja, a bizottságok általános és ezt követő részletes vitában tárgyalják. ( 2) A tör vény j avaslatok részletes tárgyalása rendszerint szakaszonként történik, de a bizottság elhatározhatja, hogy több egymással kapcsolatos szakaszt együttesen, vagy egyes szakaszokat részletenként (bekezdésenként vagy pontonként) tárgyal. Az egyes szakaszokról együttes tárgyalás esetében is külön kell határozni. Felszólalások korlátozása. Miniszter és előadó korlátlan felszólalási joga. Bizottsági tagok határozati javaslata és indítványa. 53. §. (i) Az általános vitában és a részletes vitának minden részletéhez minden tag csak egyszer szólhat hozzá, de ettől a bizottság indokolt esetben az elnök javaslatára eltérést engedhet. A vita bezárása után további felszólalásnak helye nincs. • (2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozások a miniszterre, a bizottsági előadóra és az indítványtevőre nem vonatkoznak. 54. §. (1) A vita során a bizottság tagjai részéről előterjesztett határozati javaslatok és indítványok csak akkor tárgyalhatók, ha azok írásban is benyuj tatnak. (2) Határozati javaslat csak az általános vita során terjeszthető elő. Nem bizottsági tagok indítványozási és felszólalási joga a bizottságban. 55. -§. (1) A bizottságokhoz utasított tárgyakra nézve a Háznak bármely tagja — ha nem is tagja a bizottságnak — nyújthat be írásban határozati javaslatot vagy indítványt az illető bizott-