Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.
Irományszámok - 1935-104
104. szám. ôd szerint leggyakoribb és legeredményesebb eszköze, minden esetben — az összes érdekeltekre tekintettel — a közérdeknek megfelelően legyen végrehajtható. A 78. §-hoz. Az ingatlaneldarabolások során felmerült illetékmentességi viták elkerülése céljából, megállapítja e §., hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét, a Magyar Földhitelintézetet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét, valamint az Országos Központi Hitelszövetkezetet, az 1911 : XV. t.-c. 2. §-a 3. pontjában, az 1920 : XXXIV. t.-c. 8. §-a 3. pontjában, valamint az 1928 : XX. t.-c. 1. §-ának 4. pontjában, végül az 5100/1931. M. E. számú rendelet 1. §-ában megállapított illetékmentesség csak akkor illeti meg, ha a bejelentett ingatlaneldarabolás pénzügyi és műszaki lebonyolítását maga végzi. Ebből önként következik, hogy ha az említett intézetek nem egymásra, hanem más intézetre vagy vállalkozókra bízzák az ingatlaneldarabolás lebonyolítását, a lebonyolítókat nem illeti meg a szóbanforgó illetékmentesség. Hogy kit kell ingatlaneldarabolónak tekinteni, esetenkint első és végső fokon a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. A 79. §-hoz. Az 1928: XLI. t.-c. 8. §-ának az első öt bekezdésében foglalt rendelkezések az ingatlannal való üzérkedés megakadályozására s a földár kiegyensúlyozására irányultak. Tekintettel azonban arra, hogy e rendelkezések számbavehető eredménnyel nem jártak s az egészséges parcellázási tevékenységet mégis csak akadályozták, azokat a javaslat hatályon kívül helyezi s ingatlaneldarabolási járulék megállapításának lehetőségét a jövőben kizárja. A 80. §-hoz. Ez a §. egyfelől a törvény téves alkalmazásának megelőzése érdekében hivatkozik az erdőtörvény megfelelő rendelkezéseire, másfelől pedig azt kívánja elérni, hogy abban az esetben, ha a mezőgazdasági ingatlant a hozzátartozó erdővel együtt kívánják eldaraboJni, az erdőfenntartáshoz fűződő közérdek kellőképpen biztosítható legyen. 2. Erdőkre vonatkozó rendelkezések. A 81. §-hoz. Az erdőingatlan forgalmára vonatkozó jogszabályokat ezidőszerint az 5.200/1919. M. E. számú rendelet tartalmazza. A kivételes felhatalmazás alapján kiadott ennek a kormányrendeletnek hatálya eredetileg az összes ingatlanforgalmi ügyekre kiterjedt, amidőn azonban a földbirtokreformról szóló 1920 : XXXVI. törvénycikk hatályba lépett, a 60.000/1921. F. M. számú végrehajtási rendelet az erdőkre nézve továbbra is érvényben tartotta, a kormányrendelet végrehajtására vonatkozó 85.800/1919. F. M. számú rendelet érvényét pedig az 1922 : XVII. törvénycikk felhatalmazása alapján kiadott 6.976/1922. M. E. számú rendelet tartotta fenn. A javaslat a kormányrendelet hatálytalanítása mellett egyéb birtokpolitikai rendelkezései között az erdőingatlanforgalom szabályozására is kiterjed egyrészt azért, mert a kormányrendeletet, mint kivételes jogszabályt már eddig is kívánatos lett volna törvénybe foglalni, másrészt azért, hogy az összes ingatlanforgalmi ügyek egységes eljárás szerint intéztessenek. Minthogy a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseket az erdőgazdaság természeténél fogva nem lehet az erdőkre változtatás nélkül kiterjeszteni, az elővásárlási jog aluli mentesség eseteinek megállapításánál a korábbi törvényes rendelkezésekből csak azokat lehetett átvenni, amelyek az erdőfenntartáshoz fűződő közérdekek érvényesítése szempontjából az eddigi gyakorlat szerint is megfelelőknek mutatkoztak. Kiemelést érdemel az elővásárlási jog alul a §. (2) bek. 5. pontjában szabályozott kivétel, amely azt van hivatva megkönnyíteni, hogy a mezőgazdasági ingatlanok átengedésére kötelezett nagybirtokosok a kapott kártalanítási összeget erdőbirtokba fektethessék. A javaslat arra az esetre is Felsőházi iromány. 1935—1940. ÜTI. kötet. 13
