Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

104. szám. 93 gyakorlásáról már korábban lemondjon. Lehetséges nevezetesen, hogy a föld­mívelésügyi miniszter már a hagyaték megnyílásának idejében meg tudja állapítani vagy azt, hogy az öröklés rendes szabályainak érvényesülése a javaslat szempont­jából kielégítő eredménnyel fog járni, vagy azt, hogy a helyzetet a beavatkozása útján sem lehet valamennyi örököst megnyugtatóan rendezni és ezekből az okokból a beavatkozást már eleve mellőzi. Amennyiben a földmívelésügyi miniszter a jogot gyakorolni óhajtja, a hagyatékot tárgyaló kir. közjegyző útján az örökösöket értesíti. Az örökösök egyenkinti értesítése sokszor nehézségbe ütköznék, viszont a hagyatékot tárgyaló kir. közjegyzőnek éppen az a feladata, hogy a hagyaték tekintetében érdekeltekkel a tárgyalás fonalát felvegye. Az új becslés kiküszöbölése végett a javaslat visszavásárlási árként a vétel­árat veszi alapul és ebből az összegből kiindulva ejti meg az elszámolást. Ki­emelést'érdemel, hogy a javaslat a jelzálogos terhek rendezése körében a tartozás­átvállalási szerződéseknek itt is szerepet juttat. A tartozásátvállalás az örökösök felelősségének megszüntetésével a hagyatéki vagyon tiszta értéket növeli, méltán kerülhet tehát az átvállalt tartozás a visszavásárlási ár fejében fizetendő összeg­ből levonásra. A tartozásátvállalással nem rendezhető terhekről viszont a 60. §. (i) és (s) bekezdése rendelkezik. A javaslat, minthogy ebben a §-ban is a magánjogi kérdések elrendezéséről van szó, természetszerűleg a földmívelésügyi miniszter határozata ellen panaszt enged. A 60. §-hoz. Ez a §. a visszavásárlási árnak a hagyaték, esetleg a hagyaték csődje szempontjából a birtok helyébe lépést szabályozza. Ennek a szurrogá­ciónak a következménye az is, hogy az át nem vállalt jelzálogos terheket és az ingatlanra az örökhagyó ellen bejegyzett egyéb jogokat törülni kell. A jogok jogosultjai igényeiket az erre vonatkozó általános magánjogi szabályok szerint az örökösök ellen, illetőleg a visszavásárlási ár fejében fizetett összegre gyakorol­hatják. E jogok jogosultjai a fedezet átalakulását nem tekinthetik magukra nézve sérelmesnek, mert hiszen a visszavásárlási jog lehetőségével már joguk szerzésekor is számot kellett vetniök az 54. §-ban szabályozott telekkönyvi be­jegyzés alapján. A visszavásárlási jog gyakorlása természetesen a tulajdonnak az államra visszaszállását fogja eredményezni, a javaslat azonban módot nyújt arra, hogy a tulajdon közvetlenül az államról a birtokot megszerző új tulajdonosra száll­hasson. A 61. §-hoz. Ez a §. arra van hivatva, hogy a visszavásárlási jog gyakor­lásakor már meglévő függőtermés sorsát rendezze és a birtokon folytatott gaz­dálkodásban a folytonosságot megfelelően biztosítsa. A rendelkezések az 51. §. (3) bekezdéséhez hasonlóan vannak megállapítva. Szükségesnek látszott gondoskodni arról, hogy a visszavásárlás fejében fizetett vagy letétbe helyezett összeg helytelen kiszámítása a visszavásárlási joghatályt ne érintse. Ilyen esetben az összegnek az utólagos kiegészítése esetleg a többlet visszakövetelése útján a helyzetet a nélkül is tisztázni lehet, hogy a visszavásárlás hatályossága érintetnék. A 62. §-hoz. A kimozdítás és a visszavásárlás -í-* tehát az egyszer már kis­birtokosnak kezére adott ingatlanának újból az állam rendelkezése alá kerülése — ezeknek a birtokoknak a rendeltetésén nem változtat és ezért a javaslat a föld­mívelésügyi minisztert azoknak újból hasonló célra felhasználására kötelezi, hatósági közbelépés szabályozásával gondoskodva arról is, hogy a korábbi birtok­szerző vagy örököse az új birtokszerző birtokba vezetését ne akadályozhassa. 12*

Next

/
Thumbnails
Contents