Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-103

578 103. szám. Az előttünk fekvő javaslat értelmében a jövőben a hatósági orvosi teendő­ket ellátó orvosok — a városi, községi és körorvosok kivételével — állami tiszt­viselők lesznek. Jelenleg a hatósági orvosokat részint a főispánok nevezik ki, részint az ön­kormányzati szervek választják. Joggal kérdezhetjük, hogy ilyen berendezés mellett hogyan lehet felelős a miniszter az ország egészségügyéért, amikor neki a kinevezésekre semmi ingerenciája nincsen. Ez a jövőben nem fog előfordulni. De a jövőben a hatósági orvosok külön tanfolyam hallgatása és vizsga által job­ban lesznek kvalifikálva is, úgyhogy elméleti és gyakorlati szakképzettségük által a kari színvonalat is emelni fogják. A javaslatnak törvényerőre emelkedése után Magyarországon a hatósági orvosi szolgálatot általában a) magyar kir. tiszti főorvosok és magyar kir. tiszti­orvosok, b) városi orvosok, községi orvosok és körorvosok látják el. Budapest kivételt tesz. A tisztifőorvosok és a tisztiorvosok állami tisztviselők lesznek. A tisztifő­orvos a törvényhatóság első tisztviselőjének, a tisztiorvos pedig a főszolgabírónak, illetve a megyei város polgármesterének lesz a szakközege. Fontos és új intézke­dés, hogy őket a belügyminiszter közvetlenül is utasíthatja. A főorvos tagja lesz a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak. A tisztiorvos pedig a megyei városi képviselőtestületnek. A tisztifőorvosok és tisztiorvosok az állami rendszerű V'— VIII. fizetési osztályba lesznek sorozva, illetményeiket az állam viseli, de ezek fedezéséhez a törvényhatósági jogú és megyei városok hozzájárulni kötelesek. Ez az intézkedés az állami büdzsében 220.000 pengős emelkedést okoz. Sem a főorvos, sem a tisztiorvos nem folytathat magángyakorlatot, amivel szemben a mellékfoglalkozás abban az alakban lesz megengedve, amint azt egy később kibo­csátandó belügyminiszteri rendelet szabályozni fogja. Tiszti főorvosnak csak azt lehet kinevezni, aki legalább öt évig mint tisztiorvos működött, tisztiorvos­nak pedig csak azt, aki előzetesen városi, községi vagy körorvos volt. A tiszti­orvosok ellen fegyelmit a belügyminiszter, a főispán és a közigazgatási bíróság rendelhet el, ítéletet a fegyelmi választmány, másodfokon pedig a belügyminiszter mond, Azt a törvényhatósági főorvost, járási orvost és megyei városi orvost, akit 1936. július hó l-ig sem tiszti főorvossá, sem tiszti orvossá vagy városi orvossá nem neveztek ki, szabályszerű elbánás alá kell vonni. A nyugdíj teher a vármegyére, illetőleg a városra hárul. A városi, községi és körorvosokról a törvényjavaslat a következőképpen intéz­kedik : A városij községi és körorvosok önkormányzati tisztviselők maradnak, de őket is a belügyminiszter nevezi ki. Előnyösebb lenne ugyan, ha ők is állami tiszt­viselőkké minősülnének át, de ez az állami költségvetésben három és félmillió pengő többletet jelentene, amit az állami költségvetés sajnos nem bír el. Kinevezni csak azt lehet, aki a már említett tanfolyamot hallgatta és a vizsgát sikerrel le­tette. Aki a jelenben is községi vagy körorvos és állásában továbbra is megmaradj annak nem kell vizsgáznia. A városi vagy községi orvosok városi, illetve községi tisztviselők és mint ilyenek tagjai a képviselőtestületnek. Illetményeiket és járandóságukat a város, illetve a község viseli. Feladatkörüket szabályrendelet, állapítja meg. Nyugdíj az­i/atisukat a miniszter is elrendelheti. A törvényhatósági jogú és megyei város köteles a szükségnek megfelelő számú orvosi állást rendszeresíteni. Minden legalább 5000 lélekszámú község köteles köz­ségi orvost alkalmazni. Nagyobb községeket a belügyminiszter több orvosi állás rendszeresítésére kötelezheti. Olyan községeké^ ahol nincs községi orvosi állás ? közegészségügyi körbe oszt-

Next

/
Thumbnails
Contents